Francia indokínai piaszter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Francia indokínai piaszter
ISO 4217 kód
Devizajel p
Ország Francia Indokína

Napi árfolyam [1]
Váltópénz
cent 1/100
Érmék
Használatban ¼, ½, 1, 5, 10, 20, 50 cent, 1 piaszter
Bankjegyek
Használatban 10, 20, 50 cent, 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 piaszter
Kibocsátó
Központi bank Banque de l'Indochine

Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.

1890. és 1952. között a piaszter volt Francia Indokína hivatalos fizetőeszköze. Ezzel egyenértékű volt 100 cent, mely egyenként 5 sapeque értékű volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A piastre-t azért vezették be, hogy növeljék a gyarmatok monetáris stabilitását, s kezdetben a mexikói pesoval volt egyenértékű, amit gyakran használtak ebben a régióban. Kambodzsában a frankot, míg Laoszban a thai bahtot, Vietnamban pedig a vietnami dongot váltotta fel. Elsősorban ezüstalapú volt, s 1 piastre értéke 24,4935 gramm ezüstével egyezett meg. Ezt 1895-ben 24,3 grammra csökkentették.

A piastre egészen 1920-ig ezüst alapú fizetőeszköz volt. Ekkor a francia frankot rögzítették, de az ezüst magas ára miatt gyakran változott a rögzítési arány. 1921-ben visszaállították az ezüstfedezetet, ami 1930-ig érvényben is maradt. Ekkor ismét a frankhoz rögzítették az árfolyamát, ekkor 1 piastre 10 frankot ért. A második világháború ideje alatti japán megszálláskor 0,976 piastre ért 1 japán jennel. A háború vége után visszaállították azt a rendszert, melyben a pénz értékét a frankhoz kötötték. Azonban hogy megakadályozzák a frank elértéktelenedését, a rögzítési árgolyamot megváltoztatták, s innentől 1 piastre 17 frankot ért.

1946-ban bevezették az észak-vietnami đồngot, amit egy az egyben váltottak a piastre-rel. 1952/1953-ban bevezették a laoszi kipet, a kambodzsai rielt és a dél-vietnami đồngot, ezdetben mindegyik egyenértékű volt a piastre-rel. Kezdetben a bankjegyeknek mind a helyi pénznemben, mind a gyarmati pénzrendszerben meghatározták az értékét, de az érméken már a kezdetektől csak a nemzeti egységeket tüntették fel. Ezek a fizetőeszközök kezdetben a régi piastre-rel együtt voltak forgalomban. 1953-ban visszaállították azt a régi rögzítést, melyben 1 piastre értéke 10 frank volt. Dél-Vietnamban és Kambodzsában 1955-ig, Laoszban 1957-ig voltak ezek a pénzek forgalomban.

Érmék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jd 1885-ben hoztak forgalomba. 1885-ben bronzból készült 1 és ezüstből készült 10, 20 és 50 centes valamint 1 piastre névértékű érme jött ki. Ezeket 1887-ben követte a lyukas, bronzból készült 1 sapeque. 1895-ben csökkentették az ezüstérmék súlyát, s így csökkent a pénzek ezüsttartalma is. 1896-től az egycentes is lyukas pénz volt. 1923-ban lyukas, kupro-nikkelből vert 5 centes érmét hoztak forgalomba, amit 1935-ben a lyukas, bronz ½ cent követett.

1939-ben cink ½ centet valamint nikkelből és kupro-nikkelből készített 10 és 20 centes érmét vezettek be. 1942. és 1944. között az Etat Française (Francia Állam) nevében ¼, 1 és 5 cent névértékben bocsátottak ki érméket. Mindhárom lyukas volt, az ¼ cent cink, a többi alumínium volt. 1945-ben jelentek meg az alumínium 10 és 20 centesek. Ezek után jöttek a lyuk nélküli alumínium 5 centesek és a kupro-nikkel alapanyagú 1 piastre értékű rmék. A legutolsó sorozatot már az "Indokínai Szövetség" nevében adták ki.

A legelső loaszi kipek verési dátuma 1952, míg dél-vietnami đồngot és kambodzsai rielt 1953. óta készítenek.

Bankjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1892-ben az Indokínai Bank 1 piastre névértékű bankjegyeket bocsátott ki, amit a következő évben 5, 20 és 100 piastres címletű bankjegyek követtek. 1920. és 1922. között ismét megjelentek a 10, 20 és 50 centes namkjegyek is. 1939-ben kibocsátották az 500piastre névértékű papírpénzt. Ugyanebben az évben Indokína Főkormányzója 10, 20 és 50 centes pénzeket nyomtattatott, s ezt a sorozatot 1942-ben az 5 centtel egészítették ki. 1945-ben az Indokínai bank 50, majd 1947-ben 10 piastre névértékű papírpénzt hozott forgalomba.

1953-ban az Institut d'Emission des Etats du Cambodge, du Laos et du Vietnam (Vietnami, Kambodzsai és Laoszi Pénzkibocsátó Intézet) átvette a papírpénzek kibocsátásának a jogát Mindhárom állam nevében ég abban az évben megkezdődött a pénzkibocsátás. Először a közös 1 piastre hagyta el a nyomdát. Ezen felül 1952. és 1954. között olyan piastre-ben denominált bankjegyeket is forgalomba hoztak, melyeken a három új pénznem, a kambodzsai riel, a laoszi kip vagy a dél-vietnami đồng is szerepelt. Kambodzsában 1, 5, 10, 100 és 200 piastres/riel értékű papírpénzeket nyomtattak. Laoszban 1, 5, 10 és 100 piastres/kippel tudtak fizetni. Dél-Vietnamban a pénzforgalom lebonyolításában az 1, 5, 10, 100 és 200 piastre/đồng névértékű bankjegyek vettek részt.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Howard A. Daniel, III (1978) The Catalog and Guidebook of Southeast Asian Coins and Currency. Volume I: France. ISBN 0-931960-01-0
  • Jean Lecompte (2000) Monnaies et Jetons des Colonies Françaises. ISBN 2-906602-16-7

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]