Felméri Lajos
| Felméri Lajos | |
 | |
| Született | 1840. szeptember 29.[1] Székelyudvarhely |
| Elhunyt | 1894. május 22. (53 évesen)[1] Kolozsvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | szepszis |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felméri Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felméri Lajos (Székelyudvarhely, 1840. szeptember 29. – Kolozsvár, 1894. május 22.) magyar író, újságíró, egyetemi tanár.
Pályafutása[szerkesztés]
Elemi és középiskolai tanulmányok után Sárospatakra került, ahol az akadémián a kiváló korabeli filozófus, Erdélyi János előadásait hallgatta. Magánnevelő volt, majd Pesten folytatta tanulmányait: a teológiai főiskola mellett a bölcsészettudományi karon tanult. Több ízben tanulmányúton vett részt Angliában, Skóciában, előadásokat hallgatott német egyetemeken. Megfordult Franciaországban, Svájcban és Észak-Itáliában is.
Tanári pályafutását a sárospataki főiskolán kezdte, ahol – Erdélyi János halála után – 1868-ban vette át a bölcsészeti tanszéket. A lélektan, logika, vallásbölcselet és esztétika mellett pedagógiát is oktatott, határozottabban foglalkozott egy újszerű neveléstani rendszer kialakításának gondolatával. Az 1872-ben Kolozsvárott megalapított tudományegyetem pedagógia tanszékének élére kapott meghívást, ez a tudományos szakírói és professzori kibontakozás páratlan lehetőségét kínálta számára. Eddig viszonylag keveset írt, ettől fogva sorra jelentek meg tanulmányai a nevelés és oktatás számos kérdéséről a korabeli erdélyi pedagógiai szaklapokban. Az 1882−1883-as tanévben a bölcsészkar dékánja volt.
1872-től neveléstant tanított a kolozsvári egyetemen. 1879-ben Molnár Lajos Athletikai Gyakorlatok című szakmunkájának megjelenésével egy időben, állami megbízással Angliába ment, ahonnan 1880-ban visszatérve, megírta élete nagy művét. Könyvének az adja sporttörténeti jelentőségét, hogy az abszolút lelkiismeretességű és tudású pedagógus biztonságával támasztja alá mindazt, amit Gróf Esterházy Miksa−Molnár Lajos építeni kezdtek. Munkássága elősegítette a modern pedagógia kibontakozását, amely önálló fejezetben ismertette a testnevelést. Felméri hatására kezdtek 1881-ben „labdát rúgni” a budapesti református főgimnáziumban.
Írásai[szerkesztés]
Kolozsvárott kezdett hozzá egyre nagyobb ívű tudomány-népszerűsítő munkásságához. Előadásokat tartott, a széles olvasóközönségnek szánt folyóiratokban publikált cikkeket, tanulmányokat szülőknek, pedagógusoknak nevelési, közoktatási, szociológiai kérdésekről. Műveiben jól kitapintható az angol és francia filozófusok, pedagógusok és pszichológusok hatása. A német pedagógiával szemben távolságtartás és kritikai jellemzi.
- Az iskolázás jelene Angolországban. A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett jelentés I-II. Budapest, 1881.
- Úti levelek Skóciából. Sárospatak, 1870.
- A neveléstudomány kézikönyve. Kolozsvár, 1890.
- Nőnevelésünk bajai és társas életünk. Kolozsvár, 1883.
Sikerei, díjai[szerkesztés]
Angliában szerzett tapasztalatairól írt tanulmányával elismerő akadémiai jutalmat kapott.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Dr. Siklóssy László: A magyar sport története – 1929. Budapest – az Országos Testnevelési Tanács kiadása
- Gaal György: Egyetem a Farkas utcában Online hozzáférés
További információk[szerkesztés]
- Felméri Lajos dr.. u-szeged.hu. [2007. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- Felméri Lajos dr.. kando.hu. [2003. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- act=menu_tart&rovat_mod=archiv&eid=35&rid=2&id=277 Felméri Lajos dr.. kodolanyi.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- Felméri Lajos dr.. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- Felméri Lajos dr.. pim.hu. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- Felméri Lajos dr.. netlexikon.hu. [2009. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
.svg){kind=small}
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04324.htm, Felméri Lajos, 2017. október 9.