Fehérszárnyú szerkő
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 250 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Chlidonias leucopterus Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehérszárnyú szerkő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérszárnyú szerkő témájú médiaállományokat. |
A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Költési területe a Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedő sztyepp zóna. Telelni Közép-Afrikába, Dél-Ázsiába és Ausztráliába vonul.
Megjelenése [szerkesztés]
Kicsit kisebb mint a kormos szerkő, testhossza 20–24 cm, szárnyfesztávolsága 50–56 cm. Nászruhában a fej, a nyak, a begy és a has koromfekete, a hát szürke, a szárny nagy része, a farkcsík és a farok fehér. Lábai vörösek. Az elsőéves fiatalok és a kifejlett madarak téli, nyugalmi tollazata a kormos szerkő hasonló fiatal illetve nyugalmi tollazatára emlékeztet; felül szürke és szürkésbarna mintázatú, alul fehér színű. Mint a szerkők többi faja, ez madár is elsősorban röptében figyelhető meg. Jellemző a könnyed, csapongó, fecskeszerű röpkép. Röpte nem olyan nehézkes, mint a sirályoké, és nem bukik víz alá, mint a csérek.
Életmódja [szerkesztés]
A víztükör fölött röpködve táplálékát a vízről és a vízinövényzetről szerzi. Főként repülő rovarokat, vízi rovarokat, vízicsigákat és ebihalakat fogyaszt.
Szaporodása [szerkesztés]
Telepesen költ egyes szikes mocsarak vízállásos részein. Hínárból és más növényi részekből álló úszó fészkét rendszerint a víztükrön úszó hínárnövényzetre, például kolokánra rakja. A fészekalj 3 tojásból áll. A költési idő 18-19 nap, a fél-fészekhagyó fiókák a 24-25. nap táján válnak röpképessé. Évente egyszer költ.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Hazánkban áprilistól szeptemberig fordul elő. Rendszeresen, de erősen ingadozó számban költ a Tisza-tó és a Hortobágy térségében.
Védettsége [szerkesztés]
Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel. Európában csökken az állománya. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
