Fazekas-zsomboly

Fazekas-zsomboly
Hossz	25 m
Mélység	15,8 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	15,8 m
Tengerszint feletti magasság	körülbelül 491 m
Ország	Magyarország
Település	Komjáti
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-62
Elhelyezkedése
Fazekas-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 20° 44′ 57″48.568611111111, 20.749166666667

A Fazekas-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Komjáti központjától északra, az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól keletre, 1590 méterre, 71,5°-ra, töbör keleti oldalában, közel a töbör pereméhez nyílik. A 48/4-es sorszámú határkőtől körülbelül délre elhelyezkedő töbörsornak a határtól számított harmadik töbrében van. A határkőtől körülbelül 150–200 méterre lévő, lezáratlan, függőleges tengelyirányú bejárata természetes és nagy, de csak közelről észrevehető. Bejáratától északra, 50–60 méterre nyílik a Köcsög-zsomboly.

A középső triász wettersteini mészkőben kialakult barlang két aknából áll és lépcsőzetes. Bejárati aknája körülbelül három méter átmérőjű. Vízszintes kiterjedése 12 méter. Különböző cseppkövek, például cseppkőlefolyások és borsókövek figyelhetők meg benne. Megtekintéséhez engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. Bejárásakor 20 méter kapaszkodó kötelet ajánlott használni.

Nevét az 1990-ben benne talált fazekak miatt kapta.

Kutatástörténet

Lehet, hogy ezt a barlangot és kutatását írta le Scholtz Pál Kornél 1911-ben készült kéziratában. 1911. június 10. és 13. között járt a zsombolynál Scholtz Pál Kornél. A kézirat szerint egy kúttól fél óra alatt érték el az egyes számú lyukat, amelyben falétra állt, 460 méter magasságban nyílt és mélysége 16 méter volt. Jordán Károly és Jordán Viktor kötél segítségével mentek le az aljára.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang. Az 1990. évi MAFC Barlangkutató Csoport jelentésben lett először leírva, valamint a kéziratba bekerült vetített hossz-szelvény térképe és alaprajz térképe. Az alaprajz térkép két részből áll. Az 1990. évi Karszt és Barlang szerint 18 méter mély. 1991-ben a MAFC Barlangkutató Csoport mérte fel és szerkesztette meg alaprajz térképét, hosszmetszet térképét, valamint két keresztmetszet térképét. A hosszmetszet térkép szerint körülbelül 15 méter mély. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyv topográfiai térképein nincs jelölve helye. A kiadványban megjelentek az 1991-ben készült térképek.

1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a 18 méter mély Fazekas-zsomboly a 34. legmélyebb. A 33. Cickány-zsomboly is 18 méter mély. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadvány szerint 15 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent az 1991-es alaprajz térkép és hosszmetszet térkép két keresztmetszettel. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 25 méter hosszú, 15,5 méter mély és 489 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy térképlap a zsombolyról, amely az 1991. évi barlangtérképek alapján lett szerkesztve. Ennek a térképlapnak a készítője, valamint a készítés ideje ismeretlen és a térképlapon máshogy vannak a barlangtérképek elrendezve.

Irodalom

• Gasparik Mihály – Nyerges Attila: Az alsó-hegyi zsombolyok kutatása. In: Nyerges Attila szerk.: BEAC Barlangkutató Csoport 2000–2001. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 2002. 24. oldal és egy oldal melléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1990. 2. félév. 172. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (Nincs említve benne a barlang.)
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 42. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 4. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 17., 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 6., 59. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• Zih József: Kutatási lehetőségek az Alsó-hegy néhány zsombolyában. In: A MAFC Barlangkutató Csoport 1990. évi csoportjelentése. Kézirat. 28., 29. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Fazekas-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Scholtz Pál Kornél: Beszámoló az 1911. évi június hó 10-13 közötti tett expedícióról a szilasi fennsíkon. Napló, kézirat. 1911.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Fazekas-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Fazekas-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás