Favágó-zsomboly

Favágó-zsomboly
A Favágó-zsomboly bejárata
Hossz	31,5 m
Mélység	12,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	12,5 m
Tengerszint feletti magasság	körülbelül 482 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-7
Elhelyezkedése
Favágó-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 47″, k. h. 20° 41′ 24″48.563133333333, 20.69
A Wikimédia Commons tartalmaz Favágó-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Favágó-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkjának nyugati részén, a Vecsem-bükk csúcstól 2880 méterre, 265,5°-ra, fokozottan védett területen, közel a határsávhoz, kis töbör oldalában, a Nóra-lyuk közelében nyílik. Az Országos Kéktúra kék sáv jelzéssel jelzett turistaútjától, amely ezen a részen egy dózerút, északra, körülbelül 100 méterre van a nem lezárt barlang függőleges tengelyirányú bejárata. Néhány turistatérkép jelöli helyét nevének feltüntetésével.

Középső triász wettersteini mészkőben keletkezett a természeti hatások miatt pusztuló barlang. Két fő részre tagolható. Egy felszínre nyíló, nagy bejáratú, omladékos hasadékaknára és egy zsomboly szakaszra, amely a felszíntől még nagyrészt el van zárva. Szenilis cseppköveinek többsége. Cseppkőbekérgezés figyelhető meg benne. Bejárásához kötéltechnikai eszközök használata és engedély szükséges. 20 méter kötél, egy nitt és egy karabiner kell megtekintéséhez.

A barlang egy favágóról lett elnevezve, aki ide menekült egy zivatarkor. Előfordul irodalmában Favágó-barlang (Balázs 1957), Favágó barlang (Balázs 1957), Favágó-lyuk (Kósa 1992), Favágó lyuk (Kósa 1968–1971), Favágó pot (Kósa 1968–1971), Favágó shaft (Kósa 1968–1971), G-1 (Kósa 1992), SZ/9 (Kósa 1992) és V-36 (Kósa 1992) neveken és jelölésekkel is. 1976-ban volt először Favágó-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában, Bertalan Károly kéziratában.

Kutatástörténet

A Kinizsi Barlangkutató Csoportot Szabó Elemér erdész tájékoztatta a zsomboly létezéséről, aki többek között azt az információt adta, hogy körülbelül két méternyire lehetett beállni a barlangba, amikor esett az eső. 1957 augusztusában a csoport négy tagja, Balázs Dénes, Bató Tibor, Csekő Árpád és Frojimovics Péter átvizsgálták. Kötélhágcsó segítségével leereszkedtek a zsomboly aljára, ahol egy 6 méter hosszú, közepén 3 méter széles termet és a teremben egy elagyagosodott víznyelőt találtak. Szerintük a teremben előttük még nem járt senki és a terem alján 7,1 °C levegő-hőmérsékletet mértek.

A teremből kiindulva további járatokat jártak be, például felfedeztek egy 7 méter hosszú, 2 méter széles és körülbelül 8 méter magas termet. Ekkor a csoport két tagja, Balázs Dénes és Csekő Árpád felmérték a zsombolyt és elkészítették barlangtérképét. A felmérés alapján függőleges ereszkedéssel együtt a barlang 45 méter hosszú. A felmérés alapján 16,5 méter mély. Tényleges mélysége ez volt. A felmérés alapján a beszakadt zsomboly felső részétől számítva 21,5 méter mély.

1966-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport négy tagja mérte fel a barlangot, Kósa Attila, Levandowski M., Patyk S. és Székely Kinga, valamint a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett két hosszmetszet térképet és alaprajz térképet. A Karszt- és Barlangkutatás 1968–1971. évi évfolyamában megjelentek az 1966-ban készült térképek, de a térképlap szerint azok 1968. augusztus 20-án lettek rajzolva. 1970-ben és 1971-ben a csoport tagjai etilénglikolos rovarcsapdákkal és egyeléssel biológiai gyűjtést végeztek és a fauna, elsősorban a parietális asszociáció ökológiájának demonstrálására, fényképeztek, valamint mikroklimatológiai méréseket és megfigyeléseket hajtottak végre a zsombolyban.

A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kézirat 88. számú céduláján többek között az olvasható, hogy 20 méter hosszú, 21,5 méter mély és a Szabó-pallagi vadászháztól nyugatra egy kilométerre található. A bejárat 485 méter tengerszint feletti magasságban van. A kézirat barlangra vonatkozó része két irodalmi mű alapján íródott. Az 1977. január 30-án készült és 1975. novemberi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a főleg függőleges jellegű zsomboly függőleges kiterjedése 17 méter.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Favágó-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Favágó Shaft a barlang neve. 1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Favágó-barlang néven Favágó-zsomboly névváltozattal és térképen van helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Kósa Attila 1992-ben megjelent könyvében publikálva lett a Karszt- és Barlangkutatás 1968–1971. évi évfolyamában napvilágot látott térképlap és az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve négy irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak.

1994-ben a MAFC Barlangkutató Csoport készítette el hosszmetszet térképét és alaprajz térképét. Ezeknek a térképeknek alapján ismeretlen időpontban szerkesztve lett egy beszerelési vázlat. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2004–2005. évi Karszt és Barlangban publikált nekrológ szerint Frojimovics Péter részt vett az 1957. évi feltárásában, első bejárásában és felmérésében. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 17 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

2017-ben Miroslav Hynšt, Robert Kosáček és J. Dobeš mérték fel. A felmérés alapján Miroslav Hynšt rajzolt 2017-ben alaprajz térképet és hosszmetszet térképet. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent a 2017-es alaprajz térkép és hosszmetszet térkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 40 méter hosszú, 17 méter mély és 511 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom

• Bajomi Dániel: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1971. évi zsombolykutató táboráról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 6. füz. 15. old.
• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
• Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 15–16., 41., 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 88. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. 5 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: Frojimovics Péter 1941–2004. MKBT Tájékoztató, 2004. május–június. 2. old.
• Dénes György: Frojimovics Péter (1941–2004). Karszt és Barlang, 2004–2005. 105. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. (Az elülső borító belső oldala.) ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 80., 276., 282. old.
• Kósa Attila: Stages in the development of potholes on the Alsóhegy Plateau (Bódvaszilas, North Hungary). Karszt- és Barlangkutatás, 1968–1971. (6. évf.) 75., 76. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 22., 41. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 22–23. old.
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Tóth Mihály: A MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 125. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 58. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Favágó-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Favágó-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Favágó-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás