Euphausia crystallorophias

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Euphausia crystallorophias
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Világító rákok (Euphausiacea)
Család: Euphausiidae
Nem: Euphausia
Dana, 1850
Faj: E. crystallorophias
Tudományos név
Euphausia crystallorophias
Holt & Tattersall, 1906
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Euphausia crystallorophias témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Euphausia crystallorophias témájú kategóriát.

Az Euphausia crystallorophias[1][2] a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a világító rákok (Euphausiacea) rendjébe, ezen belül az Euphausiidae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Euphausia crystallorophias a legdélebben élő krill-faj.[2] Az Antarktisz partmentjén él, itt helyettesítve a nyíltabb tengerekben élő, Euphausia superbát, amely a 74-es szélességi körön felül található meg.[3] Az Euphausia crystallorophiast általában 350-600 méteres mélységekben él, de néha 4000 méter mélyen is megtalálható.[1]

Az első példányokat Robert Falcon Scott gyűjtötte be, a Discovery Expedition alkalmával.[1] Ugyanez az expedíció alatt, Thomas Vere Hodgson is szerzett néhány ezer példányt, ebből a rákfajból.[4] Az állatokat a jégbe vájt gödrökben találták meg.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a világító rákfaj, kisebb méretű, mint az E. superba, csak 2,3-3,5 centiméter hosszú. A fiatal E. crystallorophias példányt, a fiatal E. superbától, a nagy méretű szem és a hosszú, hegyes csőrös képződmény különbözteti meg.[5]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Euphausia crystallorophias baktériumokkal, kovamoszatokkal, bomlástermékkel és egyéb mikroorganizmusokkal, köztük olyan alával is, amely a jég alatt nő, táplálkozik. Ez a rákfaj, más nagyobb állatok táplálékául szolgál. A vele táplálkozó állatok, a következők: halak, bálnák és pingvinek,[2] ezekből főleg a csukabálnák, a Weddell-fókák, az Adélie-pingvinek és az antarktikus ezüsthalak (Pleuragramma antarcticum) fogyasszák nagyobb mértékben az Euphausia crystallorophiást.[1] Mivel annyi állat táplálkozik ezzel a krillel, az E. crystallorophias jelentős szerepet játszik, az antarktiszi ökoszisztémában.[2]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb krill petétől eltérően, az E. crystallorophias petéje nem süllyed le a tengerfenékre, hanem a víz felszínén lebeg. Ilyenformán a lárva, kikelés után, nem kell felúszon a táplálékban gazdag helyekre. Azonban nem tudjuk, hogyan kerüli el a lárva, hogy a kifejlett fajtársai nehogy felfalják.[6]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Euphausia crystallorophias című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Peter Bruggeman: Ice krill Euphausia crystallorophias'. Underwater Field Guide to Ross Island & McMurdo Sound, Antarctica
  2. ^ a b c d S. N. Jarman, N. G. Elliott, S. Nicol & A McMinn (2002.). „Genetic differentiation in the Antarctic coastal krill Euphausia crystallorophias”. Heredity (journal) 88 (4), 280–287. o. DOI:10.1038/sj.hdy.6800041. PMID 11920136.  
  3. Antonello Sala, Massimo Azzali & Aniello Russo (2002.). „Krill of the Ross Sea: distribution, abundance and demography of Euphausia superba and Euphausia crystallorophias during the Italian Antarctic Expedition (January–February 2000)”. Scientia Marina 66 (2), 123–133. o. DOI:10.3989/scimar.2002.66n2123.  
  4. E. W. L. Holt & W. M. Tattersall (1906.). „Preliminary Notice of the Schizopoda collected by H. M. S. 'Discovery' in the Antarctic Region”. The Annals and Magazine of Natural History, 7th series 17 (97), 1–11. o. DOI:10.1080/00222930608562484.  
  5. 'Euphausia crystallorophias'. Euphausiids of the World Ocean. Marine Species Identification Portal. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  6. Susan A. Harrington & P. G. Thomas (1987.). „Observations on spawning by Euphausia crystallorophias from waters adjacent to Enderby Land (East Antarctica) and speculations on the early ontogenetic ecology of neritic euphausiids”. Polar Biology 7 (2), 93–95. o. DOI:10.1007/BF00570446.