Euphausia superba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Euphausia superba
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Világító rákok (Euphausiacea)
Család: Euphausiidae
Nem: Euphausia
Dana, 1850
Faj: E. superba
Tudományos név
Euphausia superba
Dana, 1850
Szinonimák

[1]

  • Euphausia antarctica Sars, 1883
  • Euphausia australis
  • Euphausia glacialis
  • Euphausia murrayi Sars, 1883
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Euphausia superba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Euphausia superba témájú kategóriát.

Az Euphausia superba a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a világító rákok (Euphausiacea) rendjébe, ezen belül az Euphausiidae családjába tartozó faj.

Az Euphausia ráknem típusfaja.

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Euphausia superba az Antarktisz körüli Déli-óceán lakója. Az állat, egy kisméretű rák, amely hatalmas csoportokban, rajokban él. Néha olyan sűrű az állománya, hogy egy köbméter vízben, akár 10 000-30 000 példány is lehet.[2] Az Euphausia superba fitoplanktonnal táplálkozik, ilyen módon felhasználva az elsődleges energia forrást, amely életben tartja a világ óceánjainak az állatvilágát is.[3] Ez a rákfaj 6 centiméter hosszú, 2 gramm súlyú, és ha nem eszi meg semmi sem, akkor akár 6 évet is élhet. Az antarktiszi ökoszisztémában, kulcsfaj szerepe van, rengeteg állatnak táplálékául szolgálva. A világszintű biomasszája körülbelül 500 millió tonnára tehető, így meglehet, hogy a Föld legnagyobb állományú fajáról van szó.[4]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Antarctic krill című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Volker Siegel: 'Euphausia superba Dana, 1850. World Euphausiacea database. World Register of Marine Species, 2010. [2011. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 10.)
  2. William M. Hamner, Peggy P. Hamner, Steven W. Strand & Ronald W. Gilmer (1983.). „Behavior of Antarctic krill, Euphausia superba: chemoreception, feeding, schooling and molting”. Science (journal) 220 (4595), 433–435. o. DOI:10.1126/science.220.4595.433. PMID 17831417.  
  3. Uwe Kils & Norbert Klages (1979.). „Der Krill” (German nyelven). Naturwissenschaftliche Rundschau 10, 397–402. o.  
  4. Stephen Nicol & Yoshinari Endo. Krill Fisheries of the World, Fisheries Technical Paper 367. Food and Agriculture Organization (1997). ISBN 92-5-104012-5 

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Clarke, A. & D. J. Morris (1983.). „Towards an energy budget for krill: the physiology and biochemistry of Euphausia superba Dana”. Polar Biology 2 (2), 69–86. o. DOI:10.1007/BF00303172.  
  • Hempel, G..szerk.: W. R. Siegfried, P. R. Condy & R. M. Laws: Antarctic marine food webs, Antarctic nutrient cycles and food webs. Berlin: Springer Science+Business Media, 266–270. o (1985). ISBN 978-0-387-13417-8 
  • Hempel, G. (1987.). „Scientific Requirements for Antarctic Conservation”. Environment International 13 (1), 33–36. o. DOI:10.1016/0160-4120(87)90041-9.  
  • Hempel, Gotthilf (1991.). „Life in the Antarctic sea ice zone”. Polar Record 27 (162), 249–253. o. DOI:10.1017/S0032247400012663.  
  • Hempel, Gotthilf & Kenneth Sherman (2003.). „Large Marine Ecosystems of the World: Trends in Exploitation, Protection, and Research”, Amsterdam 12, Kiadó: Elsevier.  
  • Ikeda, T. & P. Dixon (1984.). „The influence of feeding on the metabolic activity of Antarctic krill (Euphausia superba Dana)”. Polar Biology 3 (1), 1–9. o. DOI:10.1007/BF00265561.  
  • Ishii, H., M. Omori, M. Maeda & Y. Watanabe (1987.). „Metabolic rates and elemental composition of the Antarctic krill, Euphausia superba Dana”. Polar Biology 7 (6), 379–382. o. DOI:10.1007/BF00293228.  
  • Kils, U..szerk.: Gotthilf Hempel, Irmtraud Hempel & Sigrid Schiel: So frisst der Krill, Faszination Meeresforschung. Ein ökologisches Lesebuch. Bremen: Hauschild, 112–115. o (2006). ISBN 978-3-89757-310-9 
  • Mauchline, J. & L. R. Fisher. The Biology of Euphausiids, Advances in Marine Biology. Academic Press (1969) 
  • Nicol, S. & W. K. de la Mare (1993.). „Ecosystem management and the Antarctic krill”. American Scientist 81 (1), 36–47. o.  
  • Nicol, Stephen & Jacqueline Foster (2003.). „Recent trends in the fishery for Antarctic krill” (Portable Document Format). Aquatic Living Resources 16 (1), 42–45. o. DOI:10.1016/S0990-7440(03)00004-4.  
  • Quetin, L. B., R. M. Ross & A. Clarke.szerk.: Sayed Zakaria El-Sayed: Krill energetics: seasonal and environmental aspects of the physiology of Euphausia superba, Southern Ocean Ecology: the BIOMASS Perspective. Cambridge: Cambridge University Press, 165–184. o (1994). ISBN 978-0-521-44332-6 
  • Sahrhage, Dietrich.szerk.: John F. Caddy: Antarctic krill fisheries: potential resources and ecological concerns, Marine Invertebrate Fisheries: their Assessment and Management. John Wiley & Sons, 13–33. o (1989). ISBN 978-0-471-83237-9 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]