Ugrás a tartalomhoz

Euklideszi reláció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. október 26., 10:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
A szaggatott nyíl behúzása szükséges az euklidesziség eléréséhez

Egy kétváltozós relációt akkor nevezünk euklideszi relációnak,[1] ha a relációk mindig egyfajta háromszöget alkotnak; ha egy elem relációban áll két másikkal, akkor azok is (valamilyen irányú) relációban kell álljanak egymással.

Definíció

Az halmazon értelmezett reláció euklideszi, ha bármely esetén valahányszor és egyszerre teljesül, mindannyiszor is teljesül.

Általában véve az elsőrendű logika nyelvén:

euklideszi
Amik ugyanazzal egyenlők, egymással is egyenlők.

– Eukleidész Elemek, i. m. 47. o.

Példák

  • az egyenesek párhuzamossága (mert ha az egyenes párhuzamos az egyenessel, az egyenes pedig párhuzamos a egyenessel, akkor az egyenes szükségszerűen párhuzamos a egyenessel is),
  • családban a (nem fél)testvér-reláció (mert a párhuzamossághoz hasonlóan, bár senki nem testvére magának, az ember testvérei testvérei egymásnak.)

Nem ilyen

  • az emberek között a „fölmenő rokona” reláció (mert pl. egy személy fölmenő rokona az unokájának és a lányának is, azonban az unokája nem felmenője a lányának).
  • a pozitív egész számok között az oszthatóság (mert pl. osztja -et és -ot is, de nem osztja -ot),
  • az emberek között az „ismerik egymást” reláció (mert az ember nem minden ismerőse ismeri egymást).

További példák euklideszi relációkra

Viszonya más relációkhoz

  • Egy reláció euklideszi tulajdonsága és tranzitivitása bár hasonlónak tűnik, önmagában egyik sem következik a másikból.
  • Egy szimmetrikus reláció már pontosan akkor euklideszi, ha tranzitív.
  • Egy reflexív reláció ha euklideszi is, akkor tranzitív és szimmetrikus is, azaz ekvivalenciareláció.

Jegyzetek

  1. A matematikus nevének szabatos átírása Eukleidész volna, tehát a szerkezet eukleidészi reláció, de ebben a kifejezésben hagyományosan rögzült euklideszi alakban (lásd például Püthagorasz, de Pitagorasz-tétel stb.).

Források

  • Eukleidész. Elemek, Első könyv 1. axióma. Gondolat (1983)