Elekes György (újságíró)
| Elekes György | |
| Született | 1894. május 19. Kézdivásárhely |
| Elhunyt | 1969. november 20. (75 évesen) Sepsiszentgyörgy |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | lapszerkesztő, költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentkatolnai Elekes György, írói álneve Katolnay László (Kézdivásárhely, 1894. május 19. – Sepsiszentgyörgy, 1969. november 20.) magyar újságíró, költő.
Életútja[szerkesztés]
Székely lófő családban született szentkatolnai Elekes Béla és Zakariás Mária gyermekeként. Testvérei közül Dezső utóbb a Központi Statisztikai Hivatal elnöke lett.[1] Elekes György középiskolát szülővárosában végzett, jogot Budapesten tanult. Az első világháborúban orosz fogságba esett és hat évet Szibériában töltött. 1922-ben hazatérve Kézdivásárhelyen telepedett meg, ahol a Flekken és Bogáncs című szatirikus hetilapokat szerkesztette. 1923-ban Brassóba költözött, ahol egy névrokonával könyvkereskedést nyitott, s a színházi évadokra Színházi Újság című lapot adott ki (1923–32).
A Hétfői Brassói Hírlap szerkesztője (1925–27), a Brassói Napló felelős szerkesztője (1930–35); kezesség vállalásával biztosította az ÁGISZ Hasznos Könyvtár című sorozatának rendszeres megjelenését (1935). A Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja. Kézdivásárhelyen adta ki következő versfüzeteit: Szibériában pergő homokszemek zenéje (1921); Szürke csendben (1922); Bábszínház (1923); Mindegy (1924). Lírájában főleg a hadifogság lelki élményeiből merít: eseménytelen, zord "hiába-évekből" küld lemondó jelzéseket. Hoffmann három meséje (Kézdivásárhely 1923) az operaváltozat hadifogoly-színpadra készült szabad fordítása, a fantasztikum és a csalódás hangulatait idézi fel.
Újságokban szétszórt útleírásai a Székelyföldtől Vlagyivosztokig s onnan Japánon, Kínán, az Indiai-óceánon, Perzsián át haza kalandozó ifjúkorát elevenítik meg. Hírhedtté vált egy bukaresti kiadó üzleti megbízásából Katolnay László néven írt több mint 3000 lapnyi terjedelmű füzetes regénye, a Szívek harca (1926-tól), egy németországi bestseller szabad "átköltése", amelyet román, horvát és angol nyelven is kiadtak.
Irodalom[szerkesztés]
- Szürke csendben. Versek; Kézdivásárhelyi Ny., Kézdivásárhely, 1922
- Bábszínház. Versek; szerzői, Kézdivásárhely, 1923
- Hoffmann három meséje; szabadon versre ford. Elekes György; Kézdivásárhelyi Ny., Kézdivásárhely, 1923
- Mindegy. Versek; szerzői, Kézdivásárhely, 1924
- Katolnay László: Szívek harca. 1. füz.; Szívek Harca, Bp., 1926 (Híres regények sorozata)
- Szibériában pergő homokszemek zenéje. Versek; Kézdivásárhelyi Ny., Kézdivásárhely, 1926
- Katolnay László: A vörös lovag. Népregény; Hertz, Bukarest, 1930 k.
Irodalom[szerkesztés]
- Rass Károly: Az erdélyi magyar szépirodalom hat esztendeje. 1. Lírai költészet, Pásztortűz Almanach, Kv. 1923.
- Veress Dániel: Akikről keveset tudunk. E. Gy. Megyei Tükör 1968. dec. 29.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Derzsy Márk: Statisztikus a harcmezőn. ArchívNet, XV. évf. 5. sz. (2015. november) Hozzáférés: 2019. február 22.
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
.svg){kind=small}