Doboka vármegye
Doboka vármegye | |
Fennállás | ? – 1876 |
Ország | Magyar Királyság Erdélyi Fejedelemség Erdélyi Nagyfejedelemség |
Központ | Doboka Szamosújvár |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Népsűrűség | 43 fő/km² |
Nemzetiségek | magyarok |
Földrajzi adatok | |
Terület | 2498 km² |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Hungary_1490.jpg/260px-Hungary_1490.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/GrandDuchyOfTransylvania_Josephinische_Landaufnahme.jpg/260px-GrandDuchyOfTransylvania_Josephinische_Landaufnahme.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Hungary%2C_Galicia_and_Transylvania.jpg/260px-Hungary%2C_Galicia_and_Transylvania.jpg)
Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Fekvése
A vármegye Erdély északi részén, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, észak-déli irányban keskeny sávot alkotó területen feküdt.
Története
A vármegye nevét első ispánja, Doboka után kapta, aki I. István katonai vezetője, Csanád vezér apja volt. A megye központja a széki sóbánya közelében létesített Doboka-vár, ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. II. Géza korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az 1241-es tatárjárás után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye Bonchida volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket.
1870-ben 106.430 lakosa volt, melyből 63.119 (59,3%) görög katolikus, 19.678 (18,5%) ortodox, 13.622 (12,8%) református, 4.662 (4,4%) evangélikus, 2.946 (2,8%) izraelita, 2.221 (2,1%) római katolikus és 182 egyéb vallású. 77,5% román, 15% magyar, 4,5% német és 2,8% zsidó nemzetiségű.
Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét felosztotta Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy vármegyék között.
Források
- Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
- Magyarország 1873. évi helységnévtára
- Magyarország 1877. évi helységnévtára[halott link]
- 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)
- 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)