Deggendorf

	Deggendorf
	; Deggendorf címere
	; Deggendorf címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Deggendorf járás (1972. július 1. – )
Polgármester	Christian Moser (2012. augusztus 1. – )
Irányítószám	94469
Körzethívószám	0991
Rendszám	DEG
Testvérvárosok	Lista Nezsider (1978–); Písek (2012. június 10. – ); Vidin;
	Népesség
Teljes népesség	35 172 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	455,95 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	314; 323; m
Terület	77,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 50′ 07″, k. h. 12° 57′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 07″, k. h. 12° 57′ 52″
	Deggendorf Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Deggendorf weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Deggendorf témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. július 27.) ezen a változaton alapul.

Deggendorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 35 172 fő (2022. december 31.).^[1] Deggendorf Metten, Grafling, Bischofsmais, Schaufling, Hengersberg, Moos (Deggendorf járás), Plattling, Stephansposching és Niederalteich községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1840 és 2022 között

Lakosok száma	7612	11 922	17 606	16 328	25 188	31 597	31 853	32 189	33 585	35 172
	1840	1900	1939	1950	1975	2011	2013	2015	2019	2022

Adatok: Wikidata

Fekvése

Plattling északkeleti szomszédjában, a Duna bal partján fekvő település.

Története

Daggendorf nevét 1002-ben, II. Henrik oklevele említette először. A kereskedőváros a 12. században jött létre egy természetes dunai átkelő mellett; dunai kikötője ma is jelentős. A város az idők során többször is elpusztult: 1337-ben egy pogrom közben, nagy veszteségei voltak a harmincéves háború alatt is, majd 1633–34-ben a lakosság kétharmada halt meg egy nagy pestisjárvány során. A spanyol örökösödési háború alatt a város nagy részét felgyújtották és lerombolták, később 1743-ban, az osztrák örökösödési háború idején szinte az egész város leégett.

A 19. században fejlődtek a közlekedési kapcsolatok, például vasútvonal, valamint a Duna fölötti fa híd helyett stabil vashíd épült. A középkori városkép eltűnt, a városfalakat lebontották. Mára csak egy 27 méter hosszú városfalat sikerült megőrizni. Az 500 éves településközpont is megváltozott.

A 20. századra jelentős területi- és a népességnövekedés ment végbe Deggendorfban is. A szomszédos településeket is Daggendorfhoz csatolták: Schaching községet 1935-ben, majd a következő években, 1972–1978 között a város része lett Deggenau halászfalu, Mietraching Greising és Seebach, valamint Natternberg.

Nevezetességek

Városháza (Rathaus) - a Luitpold régensherceg nevét viselő főutcán áll az 1535-ben épült oromfalas homlokzatú épület, melynek tornya száz évvel korábban épült.
Szent sír templom (Heiliggrabkirche) - 1337-ben kezdték el építeni. Karcsú, barokk tornyát 1727-ben JohannBaptist Gunetzhainer tervezte, Johann Michael Fischer irányítása alatt épült. Bajorország legszebb templomtornya.
Plébániatemplom - egy román stílusú templom helyén épült 17. században: késő reneszánsz oltára az eichstätti székesegyház részére készült 1749-ben Max Seybold műhelyében.
Vízi-kápolna (Wasserkapelle).
Helytörténeti múzeum
Búcsújáró templom