Csép Sándor

Csép Sándor
Horváth László felvétele
Született	1938. május 1. Arad
Elhunyt	2013. január 16. (74 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	magyar
Élettársa	Albert Júlia
Foglalkozása	riporter, rádió- és televízióműsor-szerkesztő, politikus, újságíró
Tisztsége	párttitkár (2008–, Magyar Polgári Párt)
Kitüntetései	Életműdíj (EMKE) (2013)
Sírhelye	Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Csép Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csép Sándor (Arad, 1938. május 1. – Kolozsvár, 2013. január 16.) magyar riporter, rádió- és televízióműsor-szerkesztő, politikus.

Életpályája

Középiskolát szülővárosában végzett, 16 évesen. Jogot tanult volna, de papgyerek lévén kirúgták, ezért a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult tovább, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófiai karán szerzett diplomát.

1968-tól a kolozsvári rádió szerkesztője, 1972-től a Román Televízió Bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa volt. Itt tevékenykedett, és élte meg az 1977-es földrengést. Bodor Pál főszerkesztő mellett dolgozott, amíg Bodor nem távozott az országból.

1990-től az újra alakult kolozsvári rádió és televízió főszerkesztője, majd a két intézmény szétválása után nyugdíjazásáig a televízió magyar szerkesztőségét vezette.

1999-től 2003-ig a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke volt, majd az audiovizuális sajtóért felelős alelnöke, az egyesület örökös tagja. 2008-tól a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke volt.

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

Munkássága

Első írásában Hazai valóságkutatás címmel a hazai szociológia új módszerei mellett foglalt állást (Korunk, 1966/7-8). Társadalomrajzi riporttal az Utunk, Új Élet, Igazság, Vörös Zászló hasábjain szerepelt. A képernyőn legjelentősebbek irodalmi portréi; Mikó Imrével és Dávid Gyulával közösen készített dokumentumfilmet Petőfi erdélyi útjairól; iskolariportjai és honismereti vetélkedői népszerűek voltak. Egy tévéfilmje a kolozsvári Hóstátot örökítette meg. Alkotásai közül nagy visszhangot keltett a kalotaszegi egykeveszedelemről készített Egyetlenem c. riportfilmje (1975) s ennek bizakodó, fordulatot idéző folytatása (1979), majd publicisztikai feldolgozása (Katarzis, vagy csak éterbe kergetett szó? Korunk 1980/4).

A kolozsvári Állami Magyar Színház műsorába felvett történeti drámája, a Mi, Bethlen Gábor..., a nagyhatalmak erőterében lelkiismereti szabadság és béke ügyét védő fejedelmet jeleníti meg, hol Pázmány Péterrel folytatott vitájában, hol a román Markó herceggel kötött egyezségeiben mutatva rá a népek egymásrautaltságára. A dráma egy részletét a Korunk 1980/10. száma közölte.

A nevéhez köthető az Áldás, népesség nevű, a gyerekvállalást népszerűsítő, az erdélyi nagycsaládokat támogató kezdeményezés.

Egyik műve alapján készült a Mátyás a vérpadon című rockopera, amelyet a Kolozsvári Magyar Opera mutatott be.

Társasági tagság

• Magyar Újságírók Romániai Egyesülete alelnök (2006)

Interjúk

• Makkai József: Székelyföld autonómiája általános magyar cél, Interjú Csép Sándorral, a Kolozs megyei MPP új elnökével. Erdélyi Napló, 2008. július 8. Online hozzáférés
• Nemzet és kötelesség. Aki nem teszi le a lantot. – A 80 éves Bodor Pállal beszélget Csép Sándor. Irodalmi Jelen, 2010. július 28. Online hozzáférés

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  

További információk

• Beke György: Ballada a kalotaszegi egykéről. Igazság, 1975. nov. 12.
• Huszár Sándor: Együttgondolkodás. A Hét, 1975/46.
• Balogh Edgár: Kalotaszegi gond. Hozzászólás Csép Sándor filmriportjához. Korunk, 1976/1-2.
• Sebestyén Mihály: Közszükségleti cikkünk – a vetélkedő. Utunk 1978/27.
• Bodor Pál: Csép Sándor 70 éves, klubhalo.hu, Online hozzáférés
• Elhunyt Csép Sándor, az erdélyi magyar közélet emblematikus alakja, Krónika, 2013. január 16. Online hozzáférés
• In memoriam Csép Sándor, Szabadság, 2013. jan. 18. Online hozzáférés