Csép Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csép Sándor
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1938. május 1.
Arad
Elhunyt2013. január 16. (74 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
ÉlettársaAlbert Júlia
Foglalkozásariporter, rádió- és televízióműsor-szerkesztő, politikus, újságíró
Tisztségepárttitkár (2008–, Magyar Polgári Párt)
KitüntetéseiÉletműdíj (EMKE) (2013)
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Csép Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csép Sándor (Arad, 1938. május 1.Kolozsvár, 2013. január 16.[1]) magyar riporter, rádió- és televízióműsor-szerkesztő, politikus.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolát szülővárosában végzett, 16 évesen. Jogot tanult volna, de papgyerek lévén kirúgták, ezért a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult tovább, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófiai karán szerzett diplomát.

1968-tól a kolozsvári rádió szerkesztője, 1972-től a Román Televízió Bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa volt. Itt tevékenykedett, és élte meg az 1977-es földrengést. Bodor Pál főszerkesztő mellett dolgozott, amíg Bodor nem távozott az országból (1983). 1983-ban Csép Sándort minden indoklás nélkül kirúgták és kitiltották az egész romániai médiából.

1990-től az újra alakult kolozsvári rádió és televízió főszerkesztője, majd a két intézmény szétválása után nyugdíjazásáig a televízió magyar szerkesztőségét vezette.

1999-től 2003-ig a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke volt, majd az audiovizuális sajtóért felelős alelnöke, az egyesület örökös tagja. 2008-tól a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke volt.

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

Munkássága[szerkesztés]

Első írásában Hazai valóságkutatás címmel a hazai szociológia új módszerei mellett foglalt állást (Korunk, 1966/7-8). Társadalomrajzi riporttal az Utunk, Új Élet, Igazság, Vörös Zászló hasábjain szerepelt. A képernyőn legjelentősebbek irodalmi portréi; Mikó Imrével és Dávid Gyulával közösen készített dokumentumfilmet Petőfi erdélyi útjairól; iskolariportjai és honismereti vetélkedői népszerűek voltak. Egy tévéfilmje a kolozsvári Hóstátot örökítette meg. Alkotásai közül nagy visszhangot keltett a kalotaszegi egykeveszedelemről készített Egyetlenem c. riportfilmje (1975) s ennek bizakodó, fordulatot idéző folytatása (1979), majd publicisztikai feldolgozása (Katarzis, vagy csak éterbe kergetett szó? Korunk 1980/4).

A kolozsvári Állami Magyar Színház műsorába felvett történeti drámája, a Mi, Bethlen Gábor..., a nagyhatalmak erőterében lelkiismereti szabadság és béke ügyét védő fejedelmet jeleníti meg, hol Pázmány Péterrel folytatott vitájában, hol a román Markó herceggel kötött egyezségeiben mutatva rá a népek egymásrautaltságára. A dráma egy részletét a Korunk 1980/10. száma közölte.

A nevéhez köthető az Áldás, népesség nevű, a gyerekvállalást népszerűsítő, az erdélyi nagycsaládokat támogató kezdeményezés.

Egyik műve alapján készült a Mátyás a vérpadon[2] című rockopera, amelyet a Kolozsvári Magyar Opera mutatott be.

Riportok, filmek (válogatás)[szerkesztés]

  • Petőfi Erdélyben – sorozat, 1972
  • Honismereti vetélkedők – sorozat, 1973
  • Versklub – sorozat, 1974, színészek szavalják a kortárs költők verseit
  • Egyetlenem, 1975
  • E15-ös országúton – sorozat, 1977, monográfiák, városbemutatók
  • Senkálszky Endre-portré, 1978
  • Alkoholizmus – riport, 1978
  • Kalandos Társaság, avagy hóstáti ünnep- és hétköznapok, 1979 (betiltották, nem került vetítésre)
  • Csillagvirág – emlékezés Szilágyi Domokosra, 1980
  • Vadász Zoltán színész portréja, 1981
  • Arcok, kezek, sorsok – sorozat – Rőser Ferenc ötvösművész portréja, 1982
  • Arcok, kezek, sorsok – sorozat – Benczédi Sándor képzőművész portréja, 1982

Társasági tagság[szerkesztés]

Interjúk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Csép Sándor, az erdélyi magyar közélet emblematikus alakja. [2013. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 16.)
  2. K. Kovács István: Mátyás a vérpadon, avagy ne félj önmagadtól Archiválva 2012. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Helikon, 2008. aug. 25.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]