Csukássy József

Csukássy József képe a Vasárnapi Újságban

Csukássy József (néhol Csukássiként említik) (Hechtl József, Győr, 1841. február 12. – Budapest, 1891. május 27.) magyar publicita, hírlapszerkesztő, műfordító. Számos lapot szerkesztett, a Budapesti Hirlap című politikai napilapnak egyik alapítója, tulajdonos kiadója és szerkesztője volt 1881. június 6-ától haláláig.

Életpályája

A Magyar életrajzi lexikon szerint 1840. június 12-én, A Pallas nagy lexikona szerint viszont 1841-ben született. Eredeti családneve Hechtl. Győrött és Sopronban tanult, majd Bécsben és Pesten jogot hallgatott. Ezután Pest-Budára jött, ahol közeli barátságot kötött az irodalom akkori fiatal tehetséges és előkelő tagjaival (így pl. Toldy István, Berczik Árpád, Almási Tihamér, Fésűs György) Elbeszéléseket írt és élénk részt vett a napi sajtó munkáiban; csakhamar meghívást kapott haza (1861) a Győri Közlöny átvételére. 1866 tavaszán nőül vette Zmeskál Arankát, Győr volt polgármesterének leányát és vele Pestre költözött. Lapokat szerkesztett, tárcákat írt és regényeket fordított. 1889 telén kimondták orvosai, hogy szívbaja gyógyíthatatlan; az utolsó két telet Meránban töltötte; 1891-ben május 1.-jén ismét hazajött. 1891. május 27-én hunyt el Budapesten, Andrássy úti villájában.

Lapszerkesztőként

Szerkesztette

1. a Győri Közlönyt 1865. július 9-étől 1867. április 28-áig,
2. A Divat című lap szépirodalmi részét 1868. ápr. 1-től 1870. nov. 24-ig,
3. a Heti Posta című politikai lapot 1872. december 22-étől 1873. szept. 28-ig,
4. Az Ország-Világot 1871. jan. 1-jétől május 7-éig,
5. A Pesti Hetilapot 1868. január 6-ától 1870. elejéig,
6. a Pesti Hírlap című politikai napilapot 1878. december 25-étől 1881. máj. 26-ig és a Heti Mellékletet 1879. december 6-ától 1880. december 25-éig,
7. végül a Budapesti Hírlap politikai napilapnak egyik alapítója, tulajdonos kiadója és szerkesztője volt 1881. június 6-ától haláláig.

Publicistaként az alábbi lapoknak dolgozott

• Győri Közlöny (1858 - 1860)
• Budapesti Hírlap
• Divatcsarnok (1861–63.),
• Nefelejts (1861. 1864. 1873–74.),
• Győri Közlöny (1862.),
• Thalia (1862.),
• Lisznyai-Album (1863.),
• Koszorú (1863. 1865.),
• Császár fürdői Album (1863.),
• Családi Kör (1863. 1865.),
• Fővárosi Lapok (1864–1878.),
• Hazánk és a Külföld (1867. 1872.),
• Figyelő (1872–1874.),
• Athenaeum (1873–1874.),
• Magyarország és a Nagyvilág (1874–1877. 1879. A tavaszrepülő postása; előbb 1867–1869-ben az életrajzokat és a hét története czímű rovatot is ő írta és 1869. jan. 3-tól 1870. nov. 13-ig a lap főmunkatársa volt);
• Otthon (1875.),
• Budapesti Szemle (1877. Shelley két költeménye),
• Csöndes Órák (1878.),
• Vasárnapi Újság (1878. 1882.),
• Ország-Világ (1880. 1885. 1887.).
• A Borsszem Jankó alapításában részt vett és dolgozott is bele.

Művei

1. La picciola. A Kicsinke. Saintine B. után ford. Pest, 1865.
2. Egy párisi házasság. Méry után ford. Bpest, 1874. Két kötet.
3. Middlemarch. Tanulmány a vidéki életből. Elliot után angolból ford. U. ott, 1874. Négy kötet. Kiadta a Kisfaludy Társaság.
4. A kis bizományos. Kock Pál után francziából ford. U. ott, 1874.
5. Franczia életképek. Erckmann-Chatrian után ford. U. ott, 1875.
6. Véres pénz. Regény. Cobb Vilmos után ford. U. ott, 1875.
7. Mély titok. Beszély. Gaskellné után angolból ford. a szerző életrajzával. U. ott, 1876. (M. Könyvesház 18. 19.)
8. D'Aurebonné marquisné. Elbeszélés. Portmartin után ford. U. ott, 1876. (M. Könyvesház 26.)
9. Két beszély. Wilkie Collins után ford. U. ott, 1876. (M. Könyvesház 28.)
10. Enid. Király-idyll. Tennyson után ford. U. ot, 1876. (Könyvesház 31.)
11. Bismarck. Élet- és jellemrajz. U. ott, 1876. (Tört. Könyvtár 20.)
12. A túlvilági adósság. Elbeszélés. Sealsfield Károly után ford. és életrajzi essayvel ellátta. U. ott, 1877. (M. Könyvesház 37.)
13. Schäffer Magdalena. Beszély. Prescott H. E. után angolból ford. U. ott, 1877. (Olcsó Könyvtár 34.)
14. Az ördög-mocsár. Beszély. Sand György után francziából ford. U. ott. 1877. (Olcsó Könyvtár 39.)
15. Trecoeur Julia. Elbeszélés. Feuillet Octave után francziából ford. Ugyanott, 1878. (Olcsó K. 52.)
16. A magyar clerus adomákban. Ugyanott, 1879.
17. Költői beszélyek. Tennyson Alfred után ford. U. ott, 1882. (Olcsó K. 141.)

Ifjabb korában a költészetnek hódolt, költeményeket, beszélyeket írt és fordított a Győri Közlönybe (1858–60.) és Hölgyfutárba (1862–64.), ahol Burns, Victor Hugo, Mirza-Schafy sat. után közölt műfordításokat, lefordította Kock, Egy szívtelen nő című regényét ugyanott Virághalmi Ferenccel együtt. Szépirodalomban mint műfordítónak Tennyson Királyidilljei tartják fenn nevét. Írt sok ismeretterjesztő cikket és fordított több regényt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  Online hozzáférés
• Magyar életrajzi lexikon
• PIM adattár