Csontvázpart
.jpg)
A Csontvázpart (afrikaansul: Skedelkus) a namíbiai tengerpart északi részének elnevezése. A legelterjedtebb meghatározás szerint az angolai határnál az Atlanti-óceánba ömlő Cunene-folyótól délen a Swakop-folyóig tart, de tágabb értelemben az elnevezést a Namib-sivatag egész tengerpartjára szokták érteni. Nevét a parton szétszórt, az egykori bálnavadászat emlékét őrző bálna és fóka csontokról kapta. A partvidék mentén a hideg Benguela-áramlat halad, ezért az éghajlat rendkívül száraz, évente alig 10 mm csapadék hull. A barátságtalan környezet miatt a szárazföld belsejében élő őslakos busmanok elnevezése a területre a „Föld, amit Isten dühében teremtett”. A legtöbb szakaszon homokos tengerpartot néhány helyen sziklakibúvások törik meg, délen pedig a kavicsborítás a jellemző. A Csontvázpart általánosságban az épülő, lapos partszakasz jellegzetes példája.[1]
Történet[szerkesztés]
A terület eredeti lakói a hollandok által strandlopereknek (tengerparti vándorlóknak) nevezett apró hottentotta csoportok voltak, akik nomád életmódot folytatva tengeri állatok vadászatából és kagylók, valamint egyéb apró élőlények gyűjtögetéséből éltek. A 19. és a 20. század során közösségeik fokozatosan feladták hagyományos életmódjukat és asszimilálódtak a környező népekbe, emiatt a partvidék teljesen lakatlanná vált. Az általuk hátrahagyott szemétdombok továbbra is számos helyen megtalálhatóak a Csontvázparton, ezeket a dél-afrikai archeológusok fontos régészeti lelőhelyekként tartják számon.[2][3]
A 16. század elejétől kezdődően a partvidék mellett haladt el az Afrikát megkerülő portugál hajósok útvonala, ezt a szakaszt az egyik legveszélyesebbnek tartották. A hideg áramlat miatt az év legnagyobb részében áthatolhatatlan köd üli meg a tájat és az óvatlan hajósok könnyen zátonyra futhattak a felszín alatt megbúvó sziklákon. Akik túléltek egy ilyen szerencsétlenséget, a partra jutva reménytelen helyzetbe kerültek, előbb-utóbb szomjan haltak a mindentől távol fekvő sivatagban. A portugálok a „Pokol kapui” néven emlegették a partvidéket. A hajótörések a későbbi időszakokban is folytatódtak, jelenleg több mint 100 kisebb-nagyobb hajóroncs rozsdásodik a Csontvázparton. A legnevezetesebb roncsok az Eduard Bohlen, a Benguela Eagle, az Otavi, a Dunedin Star és a Tong Taw.
A planktonokban gazdag Benguela-áramlat nagy déli simabálna és hosszúszárnyú bálna populációnak adott otthont. A bálnavadászatot 1726-ban kezdte meg a Holland Nyugat-indiai Társaság, 1780-ban pedig már amerikai, francia és norvég bálnavadászok is érkeztek a a területre. A levadászott állatok feldolgozásának központja Walvis Bay volt, Namíbia partjainál 1908 és 1930 között 73 500 bálnát öltek meg. A hatalmas léptékű túlvadászat miatt a bálnák ekkor kihaltak a térségből.[4]
Skeleton Coast Nemzeti Park[szerkesztés]
| Csontvázpart Nemzeti Park (Skeleton Coast National Park) | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| A Csontvázpart Nemzeti Park az ország északnyugati részén található | |
| Ország |  Namíbia |
| Legközelebbi város | Walvis Bay |
| Névadó | csontváz (anatómiai struktúra és anatómiai entitás osztálya) |
| Terület | 16390 km² |
| Alapítás ideje | 1971 |
| Elhelyezkedése | |
 Csontvázpart Nemzeti Park
Pozíció Namíbia térképén
| |
 d. sz. 19° 11′, k. h. 12° 43′Koordináták: d. sz. 19° 11′, k. h. 12° 43′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csontvázpart Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
A kormányzat 1971-ben nemzeti parkot hozott létre a területen. A 16 390 km² kiterjedésű Skeleton Coast (Csontvázpart) Nemzeti Park a namíbiai tengerpart egyharmadának nyújt védelmet, valamint a Namib-sivatag itteni részének. Kelet felé a szárazföld belsejében először egy sávban homoksivatag húzódik vándorló dűnékkel, Walvis Bay mellett található a 7-es számú dűne, amely 383 méteres magasságával a legmagasabb Namíbiában. Még keletebbre Kaokóföld hegyvonulatai húzódnak, a hegyvidék mély szurdokairól és a Hoarusib-folyó látványos agyaformációiról ismert.[5] A védett terület két zónára oszlik, a déli rész autóval is látogatható a turisták számára, az északi rész azonban szigorúbb védelem alatt áll, a látogatók ezt a részt csak repülőről tekinthetik meg.[6] Tervben van a nemzeti park kibővítése a délebbre található védett területekkel való egyesítés révén, ha ez a döntés megvalósul, Namíbia válik az első országgá a világon, amelynek teljes tengerpartja nemzeti park.[7][1]
A park északi részén, Kaokóföldön himbák élnek akik elzártságuknak köszönhetően a 21. században is megőrizték ősi életvitelüket, míg a délebbre fekvő Damaraföld lakói, a damarák már sokkal modernebb életmódot folytatnak.
Élővilág[szerkesztés]
A Csontvázpart tengeri élővilágának legjellegzetesebb képviselői a fókák, a Cross-foknál több százezres nagyságú dél-afrikai medvefóka kolónia található, ami az egész világon a legnagyobbak közé tartozik.
A hatékony természetvédelemnek köszönhetően a 20. század elején kiirtott hosszúszárnyú bálnák fokozatosan visszatértek a partmenti vizekbe, elsőként 2012-ben figyeltek meg példányokat, 2021-re pedig már rendszeressé vált a jelenlétük.
A csontvázparti ökoszisztéma kulcsfontosságú alapját alkotják a zuzmók, amelyeknek több mint 100 faja él a dűnék nyugati oldalán, ahol indőnként kicsapódik a tenger felől érkező köd. További jellemző növények a Tetraena stapfii (dollar bush), a brakspekbos és a ganna. A partvidék jellegzetes növénye a széles, szalagszerű levelekkel rendelkező velvícsia is, amely akár 2000 évig is élhet.
A ritkás növényzet és száraz klíma ellenére elsősorban az időszakos folyók völgyében számos nagyobb állatfaj is előfordul. Élnek itt kalahári oroszlánok,[8] oryxok, vándorantilopok, sakálok, struccok, barna hiénák, zsiráfok és elefántok is. Jelentős a madárpopuláció, a flamingók mellett költenek itt a kis vöcsök, a recurvirostra és a gallinuia egyedei is.
-
Fókák a Csontvázparton -
Velvícsia a partvidéken -
Parti dűnesor Tetraena stapfii vegetációval
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Landscape Escape to The Skeleton Coast - Namibia Tourism Board. namibiatourism.com.na. [2022. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ What is a Strandloper?. web.archive.org, 2009. október 27. [2009. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ Share My Coast - Namibia Tourism Board. namibiatourism.com.na. [2021. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ How did the whales in Walvisbay become endangered? (angol nyelven). gondwana-collection.com. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ Hotspot: Claycastles Namibia • Pure off the road (amerikai angol nyelven). Pure off the road, 2020. február 1. [2022. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ Skeleton Coast National Park - The world’s largest ship cemetary. www.info-namibia.com. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ Skeleton Coast National Park | Namibia. www.namibweb.com. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ Can Namibia’s desert lions survive humanity? (angol nyelven). the Guardian, 2018. augusztus 22. (Hozzáférés: 2022. február 12.)