Csernyihiv
| Csernyihiv (Чернігів) | |||
 |
|||
| Csernyihiv panorámaképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna |
||
| Terület | Csernyihivi terület | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 864 (első említése) | ||
| Polgármester | Olekszandr Szokolov | ||
| Irányítószám | 14000–14499 | ||
| Körzethívószám | +380 462 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 136 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csernyihiv
Pozíció Ukrajna térképén
|
|||
| é. sz. 51° 29′, k. h. 31° 17′ | |||
| Csernyihiv weboldala | |||
Csernyihiv (ukrán betűkkel: Чернігів, oroszul: Csernyigov) város Ukrajna északi részén. A város egyben a Csernyihivi terület központja. Jelenlegi becsült népessége 295 500 fő.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Csernyihiv legrégebbi feljegyzése egy 907-ben készült krónikában található, de a jelek arra utalnak, hogy itt már a Kazár Birodalom idején is település volt. A 10. század vége körül a városnak saját szabályai lehettek. A 19. század folyamán itt tárták fel a Fekete Sírt, Kelet-Európa legnagyobb királyi sírját.
A Kijevi Rusz déli részének ez volt a második legfontosabb és leggazdagabb települése. A 11. század elejétől itt volt a székhelye Csernyihiv befolyásos főkormányzójának, akinek az utasításai legalább olyan fontosak voltak, mint a kijevi főkormányzóé. Ez volt a legnagyobb főkormányzóság a Kijevi Rusz területén. Nem csak jobbágyfalvak, hanem Murom és Rjazany is a fennhatósága alá tartozott. A város aranykorában elérte a 25 000 fős lakosságot, majd ez 1239-től elkezdett hanyatlani a mongolok támadása idején.
A terület 1353-ban a Litván Nagyfejedelemség fennhatósága alá került. A várost Mengli-Girej krími kán 1482-ben és 1497-ben feldúlta. Ezt követően a város többször gazdát cserélt. Először Moszkva, majd a Lengyel–Litván Unió fennhatósága alá került. Ekkor magdeburgi jogokat kapott.
Látnivalók [szerkesztés]
- Feltámadás templom, barokk, (1772-75), egykor Rozumov herceg családi temploma és temetkezési helye
- Teológiai Szeminárium épülete, egykor Polubotka Pál ezredes kúriája, 18.század eleje
- Mihály arkangyal és Szent Teodor templom, pszeudo bizánci ún. bolgár stílus, 18.század vége
- V.Tarnovszki Ukrán Régiségek Múzeuma
- Csernihiv Területi Képzőművészeti Múzeum, egykori lánygimnázium
- Területi Történeti Múzeum
- A volt Kormányzói Rezidencia
- Mazepi herceg kúriája
- A csernihivi erőd 12 ágyúja
- Szent Katalin kozák templom, (1715)
- Hősők sétánya. Kocsubinszki, Primakova, Antonova, Podvojszki és mások szobraival
- Mikolajevi érseki barátok háza
- Csernihivi Kollégium (1700)
- Borisz és Gleb Katedrális, alapítója Bölcs Jaroszláv unokája a csernihivi Dávid herceg
- Fekete Sír (Csorna Mogila) a legnagyobb óorosz sírhalom, átmérője 40m,magassága 11 m
- Osztyapenko Udvarháza (1906). Grigorij Kuzmics Osztyapenko ezredes a Csendes-őceáni
orosz flotta admirálisának adjutánsa volt a Japán-Orosz háború idején.
- M.Kocjubinszki Emlékmúzeum, Kocjubinszki Mihály író élt(1870-1956).
- Jelecki Kolostor, 11.század, fő éke az Eleckij Csernihivi Szűz ikonja
- Óorosz temető ,több mint 250 9.-11.századi sír
- Szentháromság-Éliás kolostor a Boldin hegy oldalán. 11.-13.században Éliás kolostorként épült, 1677-1780 Szentháromság kolostorként építették tovább
Érdekesség [szerkesztés]
A vaútállomás monumentális épületét magyar és német hadifoglyok építették.(1999-ben átépítve)
