Charles Marie de La Condamine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charles Marie de La Condamine
Charles Marie de La Condamine.jpg
Született 1701. január 28.
Párizs
Elhunyt 1774. február 4. (73 évesen)
Párizs
Nemzetisége francia
Foglalkozása természettudós, matematikus, geográfus, enciklopédista

Charles Marie de La Condamine (Párizs, 1701. január 28. – Párizs, 1774. február 4.), francia természettudós, matematikus, geográfus. Tíz évet töltött Dél-Amerikában az egyenlítői fok hosszának mérésével. Közben elkészítette az Amazonas vidék első térképét, több növényfajt írt le, megismertette Európával a nyílméregként használt kurárét, a maláriát gyógyító kinint és a kaucsukot illetve a gumit.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskoláit a Nagy Lajosról elnevezett kollégiumban végezte, majd mint katona harcolt Spanyolországban (1719). Párizsba való visszatérése után bekapcsolódott a tudományos életbe. 1730-ban a Tudományos Akadémia tagja lett, majd állást kapott az Akadémia kémiai intézetében. A következő évben részt vett egy öt hónapos kiküldetésben Konstantinápolyban (ma: Isztambul).

Az egyenlítői meridián[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eközben végzett kutatásairól írt és néhány más munkája nyomán kapott helyet 1735-ben abban az expedícióban, amit a Francia Tudományos Akadémia (L'Academie Royale de Sciences) az akkor spanyol gyarmati igazgatás alatt álló Perúhoz tartozó Quitoba (ma Ecuador) delegált abból a célból, hogy az Egyenlítő környezetében meghatározzák egy földrajzi fok valódi hosszát a Föld felszínén. A mérés célja az volt, hogy a korábban a Lappföldön elvégzett hasonló méréssel összehasonlítva igazolják (vagy cáfolják) Isaac Newton elméletét, miszerint a Föld alakja nem gömb, hanem a sarkoknál belapult, forgási ellipszoidhoz hasonló geoid. Az expedició két másik tagjával - Louis Godin és Pierre Bourguer - quitoi bázisukról indulva az Andok csúcsain jelölték ki a háromszögelési pontokat és ezeken végezték el a szögméréseket. A munka mintegy 5 évig tartott, amit az akkor még alig ismert hegymászó felszerelések hiánya és a magashegyi zord időjárás miatti rossz látási viszonyok magyaráznak. Az expedició fő céljának eredményét Pierre Bourguer neve alatt publikálták Párizsban 1749-ben: La figure de la terre: déterminée par les observations de messieurs címmel.

A mérések igazolták a Newton-i becslést, amit azóta korszerűbb eszközökkel többen is megerősítettek. Magyar szempontból különösen értekes eredménynek számít Izsák Imre munkája, aki a műholdak pályaadatainak feldolgozásával, újszerű eljárással meghatározta, hogy a Föld nemcsak a sarkoknál lapult (azaz a meridiánok nem körök), hanem az Egyenlítő sem pontosan kör alakú. Másszóval a Föld nem szabályos geometriai forgástest.

Egyéb tudományos kutatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az expedició tagjainak viszonya nem volt felhőtlen, annak ellenére, hogy a kitűzött célt (bár a tervezettnél lényegesen hosszabb idő alatt) elérték. La Condamine egy időre elszakadt társaitól és saját költségén szervezett expedicióban végzett sikeres kutatásokat az Amazonas vidékén. E téren gyűjtött megfigyeléseit Párizsba való visszatértével (1744) publikálta. Közülük egyik legjelentősebb, hogy az Európában már ismert és a malária gyógyítására több-kevesebb sikerrel alkalmazott kinin fajtáját specifikálta: a bennszülöttektől megtudva, hogy csak a kina-fa egyik fajtája tartalmaz elegendő koncentrációjú gyógyító vegyületet. Ugyancsak La Condamine ismertette meg Európát a kecsua indiánok által rendszeresen szüretelt és eszközök (pl. csizma, hordtáska stb.) készítésére használt gumival. Tőle származik a helybéliek híres-hírhedt nyílmérgének, a kurárénak az első leírása is. Bár nem volt botanikus, több növényfajt azonosított, ezeknek a rendszertani elnevezésében a Cond. rövidítés utal erre. [1] Hasonlóképpen őrzi nevét a korábban juhbélből készült óvszereket felváltó gumi-kondom (condom).

Elsők között volt, akik szorgalmazták az egész világon egységes mértékrendszer bevezetését. Erre vonatkozó javaslatait később a méterrendszer bevezetésekor alkalmazták.

Fontosabb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Relation abrégé d'un voyage fait dans l'intérieur de l'Amérique méridionale depuis la côte de la mer du Sud jusqu'aux côtes du Brésil et de la Guyane, en descendant la rivière des Amazones, lue à l'assemblée publique de l'Académie des sciences, le 28 avril 1745. 1745
  • La Figure de la terre, déterminée par les observations de M. Bouguer et de La Condamine, envoyés par ordre du Roy au Pérou pour observer aux environs de l'Équateur, avec une Relation abrégée de ce voyage qui contient la description du pays dans lequel les opérations ont été faites, par M. Bouguer. 1749
  • Journal du voyage fait à l'Equateur servant d'introduction historique à la Mesure des trois premiers degrés du Méridien. 1751
  • Mesure des trois premiers degrés du méridien dans l'hémisphère austral, tirée des observations de MM. de l'Académie royale des sciences envoyés par le roi sous l'Équateur. 1751
  • Histoire d'une jeune fille sauvage trouvée dans les bois à l'âge de dix ans. Atribuido a La Condamine, 1755
  • Histoire de l'inoculation de la petite vérole, ou Recueil de mémoires, lettres, extraits et autres écrits sur la petite vérole artificielle. 1773

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Enciclopedia Britannica 1911

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (http://www.ipni.org/ipni/advPlantNameSearch.do? find_includePublicationAuthors=on&find_includePublicationAuthors=off&find_includeBasionymAuthors=on&find_includeBasienIPNI)