Cerje (Zágráb)
| Cerje | |
| A Keresztelő Szent János templom | |
| A Keresztelő Szent János templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10361 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 408 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 1,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 16° 11′ 29″45.829722°N 16.191389°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 16° 11′ 29″45.829722°N 16.191389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cerje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cerje település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
Zágráb városközpontjától 18 km-re keletre, Budenec és Sesvetski Kraljevec között fekszik.
Története
Az első katonai felmérés térképén „Czerie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czerje” néven szerepel. [2]Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czerje” néven 15 házzal, 142 katolikus vallású lakossal találjuk. [3]
1857-ben 157, 1910-ben 236 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 398 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 157 | 100 | 133 | 149 | 201 | 236 | 215 | 254 | 233 | 228 | 271 | 253 | 229 | 320 | 404 | 398 |
Nevezetességei
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma. Az első templom építésének dátuma nem ismert, de 1757-ben a vizitátor azt írta, hogy az akkori plébános, Franjo Vojvodić már előkészítette az új templom építését. Az új templomot 1759-ben kezdték építeni és végül 1764-ben szentelték fel. Az egyhajós barokk épület 25 m hosszú, 11 m széles, 11 m magas, lekerekített szentéllyel, hozzá a keleti oldalon csatlakozó sekrestyével és egy 25 m magas harangtornyal. A főoltár Szent János képe Tauszy püspök ajándéka. A templom 1965 óta műemlékvédelem alatt áll. 2003-ban a Horvát Köztársaság a kulturális örökség részévé nyilvánította. A templom húsz éve nagy felújításon esett át, melynek következtében belső tere a Boldogságos Szűz Mária és Páduai Szent Antal mellékoltáraival megújult. 2002-ben négy ólomüveg ablakot helyeztek el, amelyek az evangélistákat ábázolják. Az 1893-ban Heferer műhelyében készített régi orgonát szintén helyreállították. A plébánia épülete 1779-ben épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...119. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 81. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
