Canosa di Puglia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Canosa di Puglia
Canosa galleria 8.jpg
A város látképe
Canosa di Puglia címere
Canosa di Puglia címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Puglia
Megye Barletta-Andria-Trani (BT)
Frazionék Loconia
Irányítószám 70053
Körzethívószám 0883
Népesség
Teljes népesség 30 152 fő (2013. szept 30.)[1]
Népsűrűség 210,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 140 m
Terület 149 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Canosa di Puglia (Olaszország)
Canosa di Puglia
Canosa di Puglia
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 13′, k. h. 16° 04′Koordináták: é. sz. 41° 13′, k. h. 16° 04′
Canosa di Puglia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Canosa di Puglia témájú médiaállományokat.

Canosa di Puglia (röviden Canosa, latin nyelven: Canusium) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Barletta-Andria-Trani megyében. Puglia legjelentősebb régészeti központja, és egyben egyike Olaszország legrégebbi idők óta folyamatosan lakott városainak.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ofanto-folyó partján fekszik, Andria városától nyugatra.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legendák szerint a várost Diomédész, Homérosz hőse alapította Canusium néven. Történelmileg a daunusok központja volt. Az első emberi tevékenységre utaló nyomok i. e. 7 évezredből származnak.

A város i. e. 318-ban a rómaiak szövetségese lett, segítve őket az i. e. 216-ban lezajlott cannaei ütközetben. I. e. 88-ban római municípiummá vált és egyben a birodalom egyik legjelentősebb gyapjúfeldolgozó központjvá. I. sz. 109-ben elérte a Via Traiana, majd 141-ben megépült a város első vízvezetéke. A 3. században az Apuliae et Calabriae római provincia fővárosa volt. A 4. században az egyik legjelentősebb dél-olaszországi keresztény püspökség lett. A longobárdok érkezésével a város irányítása helytartók (gastaldus) kezébe került. A 8-9. század során többször is áldozatául esett az Apúliát fosztogató szaracénoknak és jelentőségét csak később, a normannok idejében (11-12. század) sikerült visszaszereznie, I. Bohemund hercegnek köszönhetően. Az őket követő Stauffenek távozása után a város hosszas hanyatlásnak indult. A város urai az Orsini, Minutolo és a monacói Grimaldi nemesi családok voltak.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a lagrastai hipogeumok, Canosa legjelentősebb régészeti emlékei, amelyek i. e. 6-1 századok során épültek. A temetkezési komplexum három részből áll: a Lagrasta I latin kereszt alaprajzú és kilenc kamrából áll; a Lagrasta II-t két hosszú kamra alkotja; a Lagrasta III egy lejtős dromoszból (sírokhoz vezető folyosó) illetve annak végében egy tágas sírkamrából áll.
  • Minerva – Iliasz Athéné templomának romjai, amelyet a 6. században pusztítottak el.
  • Traianus diadalíve, amely i. e. 109-ben épült a császár parancsára
  • a Szent János és Szent Pál tiszteletére a 6. században épült katedrális. 800-ban itt helyezték el Szent Szabina ereklyéit.
  • Hauteville Bohemund mauzóleuma, amely az iszlám egyik jellegzetes építménye Európában
  • a 6. században épült keresztelőkápolna
  • az Ofanto felett átívelő, az 1. században épült római híd.
  • Terentius Varro római konzul diadalíve
  • az Acropolis, a város erődítménye a normann vár romjaival, amely a Hohenstauffenek és Grimaldik uralkodása alatt épült
  • a Casieri-torony
  • az i. e. 4-3 században épült Kerberusz-hipogeum
  • az i. e. 4 században épült Hoplita-hipogeum
  • az i. e. 4 században épült Monterisi-Rossignoli-hipogeum
  • a 2. századból származó Bagnoli mauzóleum
  • az 1. században épült Jupiter Taurus-templom
  • az i. e. 1 században épült Lomuscio thermák
  • a Helytörténeti Múzeum, több, mint 2000 értékes régészeti lelettel
  • nemesi paloták: Palazzo Sinesi, Palazzo Iliceto (babamúzeumnak ad otthont)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]