Canosa di Puglia
| Canosa di Puglia | |||
| A város látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Puglia | ||
| Megye | Barletta-Andria-Trani (BT) | ||
| Frazionék | Loconia | ||
| Irányítószám | 70053 | ||
| Körzethívószám | 0883 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 31 445 fő (2004) +/- | ||
| Népsűrűség | 210,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 140 m | ||
| Terület | 149 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 41° 13′, k. h. 16° 4′ | |||
| é. sz. 41° 13′, k. h. 16° 4′ | |||
Canosa di Puglia (röviden Canosa, latin nyelven: Canusium) egy város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Barletta-Andria-Trani megyében. Puglia legjelentősebb régészeti központja, és egyben egyike Olaszország legrégebbi idők óta folyamatosan lakott városainak.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Az Ofanto-folyó partján fekszik, Andria városától nyugatra.
Történelme[szerkesztés]
A legendák szerint a várost Diomédész, Homérosz hőse alapította Canusium néven. Történelmileg a daunusok központja volt. Az első emberi tevékenységre utaló nyomok i. e. 7 évezredből származnak.
A város i. e. 318-ban a rómaiak szövetségese lett, segítve őket az i. e. 216-ban lezajlott cannaei ütközetben. I. e. 88-ban római municípiummá vált és egyben a birodalom egyik legjelentősebb gyapjúfeldolgozó központjvá. I. sz. 109-ben elérte a Via Traiana, majd 141-ben megépült a város első vízvezetéke. A 3. században az Apuliae et Calabriae római provincia fővárosa volt. A 4. században az egyik legjelentősebb dél-olaszországi keresztény püspökség lett. A longobárdok érkezésével a város irányítása helytartók (gastaldus) kezébe került. A 8-9. század során többször is áldozatául esett az Apúliát fosztogató szaracénoknak és jelentőségét csak később, a normannok idejében (11-12. század) sikerült visszaszereznie, I. Bohemund hercegnek köszönhetően. Az őket követő Stauffenek távozása után a város hosszas hanyatlásnak indult. A város urai az Orsini, Minutolo és a monacói Grimaldi nemesi családok voltak.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés]
- a lagrastai hipogeumok, Canosa legjelentősebb régészeti emlékei, amelyek i. e. 6-1 századok során épültek. A temetkezési komplexum három részből áll: a Lagrasta I latin kereszt alaprajzú és kilenc kamrából áll; a Lagrasta II-t két hosszú kamra alkotja; a Lagrasta III egy lejtős dromoszból (sírokhoz vezető folyosó) illetve annak végében egy tágas sírkamrából áll.
- Minerva – Iliasz Athéné templomának romjai, amelyet a 6. században pusztítottak el.
- Traianus diadalíve, amely i. e. 109-ben épült a császár parancsára
- a Szent János és Szent Pál tiszteletére a 6. században épült katedrális. 800-ban itt helyezték el Szent Szabina ereklyéit.
- Hauteville Bohemund mauzóleuma, amely az iszlám egyik jellegzetes építménye Európában
- a 6. században épült keresztelőkápolna
- az Ofanto felett átívelő, az 1. században épült római híd.
- Terentius Varro római konzul diadalíve
- az Acropolis, a város erődítménye a normann vár romjaival, amely a Hohenstauffenek és Grimaldik uralkodása alatt épült
- a Casieri-torony
- az i. e. 4-3 században épült Kerberusz-hipogeum
- az i. e. 4 században épült Hoplita-hipogeum
- az i. e. 4 században épült Monterisi-Rossignoli-hipogeum
- a 2. századból származó Bagnoli mauzóleum
- az 1. században épült Jupiter Taurus-templom
- az i. e. 1 században épült Lomuscio thermák
- a Helytörténeti Múzeum, több, mint 2000 értékes régészeti lelettel
- nemesi paloták: Palazzo Sinesi, Palazzo Iliceto (babamúzeumnak ad otthont)
Források[szerkesztés]
- Nyerges László: Puglia tartomány. Budapest: Dekameron Könyvkiadó. 2004. = Dekameron Útikönyvek. ISBN 963933156-2
- Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Canosa di Puglia témájú médiaállományokat.
|
|||||

