Sisakos kakadu
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-NSW_-Australia-8.jpg) Egy pár
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Callocephalon fimbriatum (Grant, J., 1803) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sisakos kakadu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakos kakadu témájú médiaállományokat és Sisakos kakadu témájú kategóriát. |
A sisakos kakadu (Callocephalon fimbriatum) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó Callocephalon nem egyetlen faja.[1]
Tudományos neve annyit jelent, hogy „szép fejű”, ami előregörbülő, finom szálú, puha, feltűnően szép bóbitájára utal.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Ausztrália délkeleti részén, Tasmania szigetén, a King-szigeten, és a Kenguru-szigeten honos.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Testhossza 32-37 centiméter, testtömege 280-330 gramm. Alapszíne palaszürke, atollak szegélye szürkésfehér. A hím feje skarlátvörös, a tojó feje és bóbitája szürkés. Az erősen görbült csőr alsó káváján jól látható fogkimetszés van. Csőre szaruszínű.Viaszhártyája tollal fedett. Szárnya hosszú és lekerekített, hossza 25 centiméter, a kézevezők sötétszürkék, a karevezők és a fedőtollak halványzöldes árnyalatúak. Farka viszonylag rövid, hossza 15 centiméter, színe sötétszürke. Csüdje rövid és vastag, ami a fán élő madarak jellemző tulajdonsága. Lába szürke.
 |
 |
Életmódja, élőhelye[szerkesztés]
A 2000 méter alatti hegyvidéki erdőkben és a parti síkságokon él.
Általában csapatokba verődve üldögél és mászkál a fák tetején. Nagyon kedveli az eukaliptusz- és az akáciafélék magvait. Olykor rovarokat és lárvákat is fogyaszt. A földre csak inni jár.
Röpte jellegzetes, lendületes, hosszabb táv végén a landolás előtt egy spirált ír le.
Szaporodása[szerkesztés]
Október és január között költ. Fészkét öreg eukaliptuszfák odvában építi, jó magasan, többnyire vízközelben. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 30 napig kotlik. Kirepülési idő 50–60 nap, de a szülők még addig gondoskodnak a fiatalokról, míg önállókká nem válnak. A fiatal madarak gyakran hosszú ideig a családdal maradnak, felnőttkori mintázatuk három-négyéves korukra alakul ki.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
- Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
- Joseph M. Forshaw, (William T. Cooper illusztrálta): Australische Papageien. 1. német nyelvű kiadás. 1. kötet: Kakadus und Lories. Arndt-Verlag, Bretten 2003, ISBN 978-3-9808245-1-4
- Dieter Hoppe: Kakadus – Lebensweise, Haltung und Zucht. Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart 1986, ISBN 3-8001-7155-4
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról[halott link]
- Internet Bird Collection - videók a fajról. [2010. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
