Sisakos kakadu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sisakos kakadu
Egy pár
Egy pár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Hollókakaduformák (Calyptorhynchinae)
Nem: Callocephalon
Lesson, 1837
Faj: C. fimbriatum
Tudományos név
Callocephalon fimbriatum
(Grant, J., 1803)
Elterjedés
Bird range gang-gang cockatoo.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sisakos kakadu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakos kakadu témájú kategóriát.

A sisakos kakadu (Callocephalon fimbriatum) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó Callocephalon nem egyetlen faja.

Tudományos neve annyit jelent, hogy „szép fejű”, ami előregörbülő, finom szálú, puha, feltűnően szép bóbitájára utal.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrália délnyugati részén, Tasmania szigetén, a King-szigeten, és a Kenguru-szigeten honos. Hegyvidéki erdőkben él, 2000 méteres magasság alatt, illetve a part menti síkságok lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 32-37 centiméter, testtömege 280-330 gramm. Alapszíne palaszürke, atollak szegélye szürkésfehér. A hím feje skarlátvörös, a tojó feje és bóbitája szürkés. Az erősen görbült csőr alsó káváján jól látható fogkimetszés van. Csőre szaruszínű.Viaszhártyája tollal fedett. Szárnya hosszú és lekerekített, hossza 25 centiméter, a kézevezők sötétszürkék, a karevezők és a fedőtollak halványzöldes árnyalatúak. Farka viszonylag rövid, hossza 15 centiméter, színe sötétszürke. Csüdje rövid és vastag, ami a fán élő madarak jellemző tulajdonsága. Lába szürke.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában csapatokba verődve üldögél és mászkál a fák tetején. Nagyon kedveli az eukaliptusz és az akáciafélék magvait.Olykor rovarokat és lárvákat is fogyaszt. A földre csak inni jár.

Röpte jellegzetes, lendületes, hosszabb táv végén a landolás előtt egy spirált ír le.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Költési időszaka október és január közé esik. Fészkét öreg eukaliptuszfák odvában építi, jó magasan, többnyire vízközelben. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 30 napig kotlik. Kirepülési idő 50-60 nap, de a szülők még addig gondoskodnak a fiatalokról, míg önállókká nem válnak. A fiatal madarak gyakran hosszú ideig a családdal maradnak, felnőttkori mintázatuk három-négy éves korukra alakul ki.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]