Bét Guvrin

	Bét Guvrin
	Világörökség
	Adatok
Ország	Izrael
Világörökség-azonosító	1370
	Elhelyezkedése
	Bét Guvrin Pozíció Izrael térképén
	é. sz. 31° 36′ 47″, k. h. 34° 53′ 54″Koordináták: é. sz. 31° 36′ 47″, k. h. 34° 53′ 54″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bét Guvrin témájú médiaállományokat.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. május 27.) ezen a változaton alapul.

Bét Guvrin–Maresa romjai egy izraeli nemzeti parkot alkotnak (Beit Guvrin-Maresha National Park) és 2014 óta az UNESCO világörökségének is részei. Mindkettő ősi település volt a tengerpartot Hebronnal és Jeruzsálemmel összekötő út mentén.

Maresa (Maresha) Júda egyik fontos városa volt a zsidó honfoglalás után és az első templom ideje alatt,^[1] míg Bét Guvrin a római kortól volt jelentős település, amikor is Eleutheropolis néven volt ismert.^[2]

A helyszínen feltárt régészeti leletek közé tartozik egy nagy zsidó temető, egy római-bizánci amfiteátrum, egy bizánci templom, nyilvános fürdők, mozaikok és temetkezési barlangok.^[3] Különböző korokból sok rom maradt, de a nemzeti park különlegessége a rengeteg kézzel vájt barlang, az ún. Harang-barlangok (Bell caves).^[4] Körülbelül 800 harang alakú barlang található a környéken. A barlangok nagy része átjárók földalatti hálózata révén kapcsolódik egymáshoz. A korai arab időszakban ásták ki őket.

A római amfiteátrum maradványait az 1990-es évek közepén tárták fel. Az amfiteátrumot a 2. században építették Bét Guvrin északnyugati peremén. Itt gladiátoros versenyek zajlottak, ahol mintegy 3500 nézőt tudtak elhelyezni.

Történelem[szerkesztés]

Maresha legkorábbi írásos emléke Józsué könyvében található, mint az ősi Júda törzsének városa.^[5] Az Ószövetség említi többek között, hogy Roboám király megerősítette az egyiptomi támadás ellen. A pusztulása után az Edomita királyság része lett. A késő perzsa korban a város szerepel az ún. Zénon-i papiruszon^[6] (Kr. e. 259), amelyet az 1900-as években találtak meg. Kr.e. 40-ben a pártusok teljesen elpusztították, amely ezután soha nem épült újra.

Ezután a közelben felépült Bét Guvrin (másképp Beth Gabra) lett a terület fő települése. A későbbi bizánci időszak forrásai itt élő keresztény és zsidó személyeket említenek.

Feltárás[szerkesztés]

Maresha romjait először 1898-1900-ban Bliss és Macalister tárta fel, akik egy tervezett és megerősített egykori hellenisztikus várost fedeztek fel, amelyet tornyokkal ellátott városfalak vettek valamikor körül. Két hellenisztikus és egy izraelita réteget azonosítottak a romhalmon.

1989 után és 1992 után egy izraeli régész, Amos Kloner vezetésével történtek feltárási munkák, mind Maresha, mind Beit Guvrin romjainál. Egy amfiteátrum romjait ásták ki, amelyet az ott állomásozó római katonai egységek építettek, egy nagy római fürdőházat és a keresztes korszakból egy erődöt, egy fürdőházat, valamint egy templomot.

Galéria[szerkesztés]

Festmények egy sírban
Amfiteátrum
Tipikus növényzet és mészkő sziklák a nemzeti parkban
Harang-barlang
Harang-barlang
Keresztes-kori templom

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ The Guide to Israel, Zev Vilnay, Tel Aviv, 1972, p.281
↑ The Guide to Israel, Zev Vilnay, Tel Aviv, 1972, p.275
↑ Archivált másolat. [2009. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
↑ Bokor József: Európán kívüli turizmus
↑ Józs.15:44
↑ Archivált másolat. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 16.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Beit Guvrin National Park című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] The Guide to Israel, Zev Vilnay, Tel Aviv, 1972, p.281

[2] The Guide to Israel, Zev Vilnay, Tel Aviv, 1972, p.275

[3] Archivált másolat. [2009. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 27.)

[Bokor_József:_Európán_kívüli_turizmus_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Bokor József: Európán kívüli turizmus

[5] Józs.15:44

[6] Archivált másolat. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 16.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Bét Guvrin
Világörökség

Adatok
Ország	Izrael
Világörökség-azonosító	1370
Elhelyezkedése
Bét Guvrin Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 36′ 47″, k. h. 34° 53′ 54″31.61305556, 34.8983333331.613056°N 34.898333°EKoordináták: é. sz. 31° 36′ 47″, k. h. 34° 53′ 54″31.61305556, 34.8983333331.613056°N 34.898333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bét Guvrin témájú médiaállományokat.