A tömjénút városai a Negev-sivatagban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A tömjénút városai a Negev-sivatagban
Világörökség
Mamshit5.jpg
Mamshit
Adatok
Ország Izrael
Világörökség-azonosító 1107
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III, V
Felvétel éve 2005
Elhelyezkedése
é. sz. 31° 05′ 51″, k. h. 34° 39′ 28″Koordináták: é. sz. 31° 05′ 51″, k. h. 34° 39′ 28″
A tömjénút városai a Negev-sivatagban (Izrael)
Arava-Tichona-völgy
Arava-Tichona-völgy
Haluza
Haluza
Mamshit
Mamshit
Shivta
Shivta
A tömjénút városai a Negev-sivatagban

A tömjénút városai a Negev-sivatagban Izrael világörökségi helyszíne. A négy nabateus város, Haluza, Mamshit, Avdat és Shivta a hozzájuk tartozó erődítményekkel és a Negev-sivatag mezőgazdasági tájaival a tömjén és a fűszer fő kereskedelmi útvonalának a mediterraneumig vezető részén terül el. Mind türközik a Szaúd-Arábiából a mediterráneumba irányuló, a Kr. e. 3. századtól az Kr. u. 2. századig virágzó tömjén- és mirhakereskedelem bőséges jövedelmezőségét. Modern öntözőrendszereik, városi épületeik, erődítményeik és karavánszerájaik nyomai mind arról az útról tanúskodnak, ahogyan a zord sivatagban megtelepedett a mezőgazdaság és a kereskedelem. A nabateus városok és a kereskedelmi útvonalaik ékesszóló bizonyítékai a tömjén gazdasági, társadalmi és kulturális fontosságának a hellenisztikus világban és a Római Birodalomban. Az utakon nem csak tömjén és egyéb kereskedelmi áruk (pl. fűszerek) utaztak, hanem emberek és eszmék is. A városok, erődök, karavánszerájok és kifinomult mezőgazdasági rendszerek majdnem megkövesedett maradványai, amelyek a tömjénút mentén sorakoznak a Negev-sivatagban, bemutatják, milyen kimagasló választ adott az ember az ellenséges sivatagi körülményekre, és hogyan teremtett mintegy évezrede át tartó virágzó civilizációt.

A világörökségi helyszínek:

Helyszín Koordináták Felvétel éve
A tömjén- és fűszerkereskedelmi út
Arava-Tichona-völgy
é. sz. 30° 32′ 28″, k. h. 35° 09′ 39″ 2005
Haluza é. sz. 31° 05′ 51″, k. h. 34° 39′ 28″ 2005
Mamshit é. sz. 31° 01′ 34″, k. h. 35° 03′ 04″ 2005
Shivta é. sz. 30° 52′ 53″, k. h. 34° 37′ 54″ 2005

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Udi Levy: Petra Az elveszett civilizáció - Bp. General Press K. 1996. - ISBN 963-9282-58-8
  • C.Diercke - E. Gaebler: Schul-Atlas für höhere Lehranstalten - Braunschweig, 1899. G. Westermann Verlag
  • Encyclopedia Britannica Hung. CD-ver. 2005.
  • http://whc.unesco.org/en/list/1107