Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang

Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang
A Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang bejárata
Hossz	46,3 m
Mélység	29,1 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	29,1 m
Tengerszint feletti magasság	350 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5451-25
Elhelyezkedése
Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 01″, k. h. 20° 41′ 09″48.550183333333, 20.685783333333

A Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt, 1995 óta a Világörökség része. A Bába-völgy legmélyebb és legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja.

Leírás

Szögliget központjától északra, körülbelül három kilométerre, az Alsó-hegy déli részén, a Bába-völgyben, a völgytalpon, erdőben, egy sziklacsoport alján, egy időszakosan aktív, messziről látható, jól fejlett víznyelő alján, a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlangtól körülbelül 280 méternyire nyílik. Az Országos Kéktúra kék sávval jelzett földútjától nem messze van a bejárata. A Bába-völgyben felfelé haladva a turistaúttól jobbra helyezkedik el. A barlang helyét jelölik az új kiadású turistatérképek. A körülbelül 100.000 négyzetméter vízgyűjtő területű víznyelőbe egy általában száraz patakmeder vezet.

Felső triász, hallstatti mészkőben jött létre. A bejárati része nagyon omladékos, a végpontján sokszor aktív vízfolyás van. A barlangon átfolyó víz a szlovákiai, 4,5 kilométernyire fakadó Köszörű-forrásból és a hozzá tartozó andród-kerti árvízi forrásból lett kimutatva. A függőleges jellegű barlang vízszintes kiterjedése 15 méter. Cseppkő is megfigyelhető benne. Csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. Nincs lezárva.

Előfordul irodalmában Bábavölgyi 4. számu barlang (Rónai 1965), Bábavölgyi 4.sz. viznyelő (Bertalan 1976), Bábavölgyi 4. sz. viznyelő barlangja (Bertalan 1976), Bába-völgyi IV.sz. víznyelőbarlang (Nyerges 1994), Bába-völgyi IV.sz víznyelőbarlang (Vlk 2019), Bódvaszilasi hasadékbarlang (Balázs 1957), Bódvaszilasi viznyelőbarlang (Bertalan 1976), Bódvaszilasi viznyelő-barlang (Balázs 1957), Bódvaszilasi víznyelőbarlang (Kordos 1984), Szádvári 4. sz. viznyelő barlangja (Bertalan 1976) és Szádvári 4. sz. víznyelő barlangja (Kordos 1984) neveken is.

Kutatástörténet

1957 májusában Dénes György talált rá a víznyelőre. 1957. augusztusban fedezték fel a barlangot a huzatos nyelőlyuk kibontásával. A barlang ekkor 37,5 méter mély és 49 méter hosszú volt. A Szilágyi Kálmán vezette feltárók Balázs Dénes, Csányi László, Ernst Lajos, Györödi Lajos és Hazslinszky Tamás, az ÉM Kinizsi Barlangkutató Csoport barlangkutatói voltak. Ekkor Balázs Dénes és Bató Tibor felmérték a barlangot és a felmérés alapján elkészült barlangtérképe. Már ekkor feltételezték, hogy nem függ össze az 1–3. számú víznyelők vízrendszerével és a víznyelőben elnyelődő víz valószínűleg az acskói Felső-forrásban bukkan elő. A vecsem-bükki nagy barlangrendszer részének hitték. Megállapították, hogy a mélypontjáról való továbbjutás csak robbantással lehetséges. A kutatómunka végén az ácsolattal nem biztosított barlangbejáratot sziklákkal betömték.

A Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964-ben bontotta a víznyelőt. 1964. március 26-án 20 liter, 27-én 20 liter és 28-án öt liter vizet nyelt el percenként. Hazslinszky Tamás 1965-ben publikált tanulmánya szerint a víznyelő közepes vízgyűjtő területű, de annak nagy részét lecsapolja néhány fiatalabb berogyás. A barlang 15 méter hosszú. 1966-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai csak ellenőrző bejárásokat és kis állagfenntartási munkát végeztek a bába-völgyi nyelőkben. 1969. február 22-én nátronlúgos fluoreszcein alkalmazásával lett kimutatva a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlangnak az Acskó-forrással való hidrológiai összefüggése. Mivel a megfestett víz a Borz-forrásban nem jelent meg, ezért kizártnak látszott, hogy a Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang a Borz-forrás vízrendszeréhez tartozik.

1970 augusztusában Dénes György fluoreszceines vízfestéssel állapította meg, hogy a barlang vize a szlovákiai Köszörű-forrásban és a hozzá tartozó andród-kerti árvízi forrásban jelenik meg. A VM Vass Imre Barlangkutató Csoport és a VM Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai részt vettek a víznyelő megfestésében, valamint a forrás figyelésekben. 1971-ben az utóbbi csoport sokszor meglátogatta a barlangot, abban bontómunkát végzett és ácsolatokra rögzített vaslétrákat helyezett el benne, valamint elkészítette két hosszmetszeti barlangtérképét hét keresztmetszettel egy barlangtérkép-lapon, amelyet elküldött a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak. A barlangot Aradi Zoltán, Csernavölgyi László, Molnár András és Varga Géza mérték fel. A barlangtérképeket Csernavölgyi László szerkesztette. Később, ismeretlen időpontban a barlangtérkép-lap alapján szerkesztve lett új barlangtérkép-lap a KTM támogatásával.

1972-ben és 1973-ban a csoport folytatta a bontómunkát. Az 1975-ben megjelent Jakucs László szerkesztette útikalauz szerint majdnem 30 méter mély. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 70. számú cédulán lehet olvasni a barlangról. A kézirat szerint Szögligeten található, 15 méter hosszú, 37,5 méter mély, tágas, függőleges, zsombolyszerű. Az 1977. január 30-án készült és 1971. augusztusi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint alaprajzi hossza 28 méter, hossza a valóságban 42 méter, vízszintes kiterjedése 8 méter és függőleges kiterjedése 25,2 méter. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982. évi vándorgyűlésén az egyik felszíni túracélpont volt.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang néven Bódvaszilasi víznyelőbarlang és Szádvári 4. sz. víznyelő barlangja névváltozatokkal, valamint térképen van feltüntetve helye. 1993-ban a MAFC Barlangkutató Csoport mérte fel és a felmérés alapján Nyerges Miklós rajzolta meg alaprajz térképét. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került alsó-hegyi térképlapon nincs rajta. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a 25 méter mély Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang a 23. legmélyebb, a 22. Gőte-zsombolynak is 25 méter a mélysége. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 25 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között.

A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található két darab ismeretlen időpontban készült ismeretlen szerzőjű hosszmetszetet ábrázoló barlangtérkép-lap, amelyekre a barlangban elhelyezett három létra is rá van rajzolva. Az osztályon van egy ismeretlen időpontban készült ismeretlen szerzőjű alaprajzi barlangtérkép is. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent az 1993-as alaprajz térkép és hosszmetszet térkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 46,3 méter hosszú, 29,1 méter mély és 382 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom

• Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 13–14., 31., 41., 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 70. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Vid Ödön: A Vörös Meteor Vass Imre és Tektonik Barlangkutató Csoportjai... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 6. füz. 10. old.
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VM Egyetértés Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1971. évi munkájáról. Kézirat. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: A Budapesti Vörös Meteor Egyetértés SK Tektonik Barlangkutató Csoportja... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 5. füz. 21. old.
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VM Egyetértés Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1972. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1972. december 10. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Beszámoló a Vörös Meteor Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1972. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. füz. 43. old.
• Csernavölgyi László: Jelentés a VM Tektonik Barlangkutató Csoport 1973. évi kutatótáboráról. Kézirat. Budapest, 1973. augusztus 10. 1 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Jelentés a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport 1973. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1973. november 6. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1973. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 3–4. füz. 30. old.
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 33. old.
• Dénes György: Karszthidrográfiai összefüggések kutatása az észak-borsodi Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 30. old.
• Dénes György: Részlet dr. Dénes György főtitkári beszámolójából. Barlangkutató csoportjaink 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 3–4. füz. 48–49. old. (Említi a Bába-forrás barlangrendszerét.)
• Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 11. old.
• Dénes György: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1965. évi munkájáról és eredményeiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 13. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
• Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 10. old.
• Dénes György: Újabb eredményes víznyelő-festés az Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 2. füz. 3. old.
• Dénes György: Lakatos László 1939–1970. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 2. füz. 1. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a barlangjait, de a 4. számú víznyelőbarlangról nem ír név szerint.)
• Dénes György: Újabb fontos adalékok a Tornai-Alsóhegy karszthidrográfiájához. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 6. füz. 5., 6. old.
• Hegedűs Gyula: Boros László 1954–2014. MKBT Tájékoztató, 2014. március–április. 2. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
• Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. 334. old. (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet Dénes György írta.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 281. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 4. old.
• Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 99., 101. old. (A víznyelőt említi.)
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós szerk.: A MAFC Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1994. 22–23., 24., 40–41. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónai Miklós: Az alsóhegyi zsombolyok kutatásának történetéről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 5–6. füz. 85–86. old.
• Szentes György: A bódvaszilasi Meteor-barlang környékének kőzetföldtani viszonyai. Karszt és Barlang, 1963. 2. félév. 61. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit.)
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 20. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. 1982. június 18–20. Bódvaszilas – Alsó-hegy. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 9., 11. old.
• –: Alsó-hegyi térképlap. MKBT Műsorfüzet, 1994. május–június. 14. old.
• –: Bába-völgyi IV. sz. víznyelőbarlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és évszám nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Hazslinszky Tamás: Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1965. 6. sz. 259., 261., 262. old.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bábavölgyi IV. sz.-víznyelőbarlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi IV.sz.-víznyelőbarlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi barlangok I-IX. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás