Bovec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bovec
Bovec.jpg
Bovec központja
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Primorska
Statisztikai régió Goriška
Község Bovec
Rang város
Alapítás éve 1174
Polgármester Danijel Krivec
Irányítószám 5230
Körzethívószám 05
Rendszám területkód GO
Népesség
Teljes népesség 3183 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 8,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 453,5 m
Terület 367,3 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Bovec (Szlovénia)
Bovec
Bovec
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 20′ 12″, k. h. 13° 33′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 12″, k. h. 13° 33′ 03″
Obcine bovec.png
Bovec község elhelyezkedése
Bovec weboldala

Bovec (IPA: [ˈbɔːvɛʦ], németül Flitsch IPA: [flɪʧ], olaszul Plezzo IPA: [ˈplɛʦːo]) egy szlovéniai kisváros a Júliai-Alpokban, közvetlenül az olasz határ mellett, és mintegy 30 km-re az osztrák határtól. Bovec 446 méter magasan fekszik az Isonzó felső folyásánál egy kisebb szurdokvölgyben a Kanin és a Kranjska Gora magaslatok lábánál. A lakosság száma 1600 fő.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez tartozó települések: Bavšica, Bovec, Čezsoča, Kal-Koritnica, Lepena, Log Čezsoški, Log pod Mangartom, Plužna, Soča, Srpenica, Strmec na Predelu, Trenta, Žaga, Zavrzelno.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A boveci Kluže erőd (Flitscher Klause), épült 1881–1882)
Bovec

A település a római korban jött létre, Ampletium néven, de a terület már régebben is, a hallstatti kultúra részeként, lakott volt. A középkorban, csakúgy mint a mai Szlovénia területének egésze a Habsburg Birodalomhoz tartozott. Az első világháborúban az olasz frontvonal a település közelében húzódott, az első isonzói csata során a kisváros körüli magaslatokon heves harcok folytak az Olasz Királyság és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregei között. A település az első világháborút lezáró békerendszer következtében – bár lakóinak nagy része szlovén volt – Olaszországhoz került, 1945 után Jugoszláviához csatolták, majd 1990-ben a független Szlovénia területének része lett. A település a városi rangot 1951-ben nyerte el.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város fő megélhetési forrása a turizmus és a helyi ipar (fa-, fém- és textilművek). A közeli Triglavi Nemzeti Park, a Kranjska Gora, az Isonzó folyó és a sportolási lehetőségek (rafting, kajak, kenu) miatt évente egyre több látogató érkezik a kisvárosba. Télen az egyik legnagyobb szlovéniai síparadicsomként funkcionál. Bovechez közel található az 1881–1882 között felépített Flitscher Klause záróerőd (szlovén nevén Kluže), amely az I. világháborúban védelmi szerepeket is betöltött, ma múzeum.

Kedvelt kirándulás az „Isonzó-ösvényen” (Soška pot) történő túrázás, valamint a város közelében található 106 m-es Boka-vízesés (Slap Boka) megtekintése.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bovec témájú médiaállományokat.