Bitlis (tartomány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bitlis tartomány
Bitlis districts.png
A tartomány kerületei
Nevének rövidítése BIT
Kormányzó M. Asım HACIMUSTAFAOĞLU
Régió Délkelet-Anatólia
Székhelye Bitlis (település)
Terület 6707 km²
Népesség 413 446 (2006)
Irányítószám 13x xx
Körzethívószám (0090) 434
Elhelyezkedése
Bitlis Turkey Provinces locator.gif
Bitlis tartomány elhelyezkedése Törökország térképén
Bitlis tartomány weboldala

Bitlis tartomány Törökország délkeleti részén fekszik, területe 8010 km², a Muşi síkság keleti részét, a Van-tótól nyugatra fekvő fennsík egy részét és a Bitlis (város) környékén lévő hegyvidéket foglalja magában.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület több mint 70%-a hegység, a tengerszint feletti magasság számos helyen meghaladja a 2000 métert. A legmagasabb hegyek a Süphan Daği (4434 m), a Nemrut vulkán (3050 m) és a Ziyaret Daği (2540 m). A tartomány keleti részén fekszik Törökország legnagyobb tava, a Van-tó. Éghajlata erősen kontinentális: télen sok csapadék hullik és hideg az időjárás, míg nyáron meleg az éghajlat.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bitlis tartomány az Urartu Birodalom központi részén feküdt, majd az asszírokhoz, perzsákhoz került. Maga a tartomány a nevét Bedlis hadvezérről kapta, aki Nagy Sándor seregében szolgált és a környéken építtetett várat magának. A diadokhoszok uralmát a terület fölött a Római Birodalom törte meg, elfoglalva a területet. A Római Birodalom széthullása után a tartomány a Bizánci Császársághoz került. 1514-ben került a terület az Oszmán Birodalom fennhatósága alá. A kurd népesség az oszmánok uralma alatt széles körű autonómiával rendelkezett. Az első világháború alatt az oroszok vonultak be a tartományba, de végül a terület Törökországnál maradt.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gabonát, gyümölcsöt és dohányt termesztenek a lakosok, fejlett a dohányfeldolgozó ipara és a bőrdíszművesség. Jellemző a vidékre a durva vásznak szövése és festése.

Ilcsék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány az alábbi ilcsékre oszlik:

  • Ahlat (kurdul Xelat)
  • Adilcevaz (kurdul Elcewaz)
  • Bitlis (település) (kurdul Bilîs)
  • Güroymak (kurdul Norşin)
  • Hizan (kurdul Vestan)
  • Mutki (kurdul Motki)
  • Tatvan (kurdul Tetwan)

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben 388 680 lakosa volt a tartománynak. 1914-ben még 437 500 ember élt a területen, amelyből 114 700 örmény nemzetiségű volt. Az örmény népirtás és az üldözések miatt azonban még 2000-ben sem érte el az 1914-es egykori lakosságszámot a tartomány.