Bierbauer István

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bierbauer István
Született1861. szeptember 17.[1]
Székesfehérvár[1]
Elhunyt1939. február 9. (77 évesen)[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBorbiró Virgil
Foglalkozásaépítész
SírhelyeSzékesfehérvár[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bierbauer István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bierbauer István (Székesfehérvár, 1861. szeptember 17. – ?, 1939. február 9.) magyar építész, Borbiró Virgil építész édesapja.

Élete[szerkesztés]

A székesfehérvári Szent István Katolikus Gimnáziumban, majd a kalocsai Érseki Főgimnáziumban tanult, és ott érettségizett 1879-ben.[3] A bécsi műegyetemen folytatott tanulmányokat Heinrich von Ferstel mellett.[3] Oklevele megszerzését követően Hauszmann Alajos építész irodájában kezdett el dolgozni. 1890-ban állami szolgálatba lépett, és Nyíregyházán, Kolozsvárt és Nagyenyeden, majd 1893-tól Budapesten működött.[4] Számos középületet, különösen postapalotákat[3] tervezett országszerte. Rövid ideg Alpár Ignác mellett is dolgozott.[3]

Kolbenheyer Viktorral közösen az 1896-os millenniumi ünnepségek kivitelezésért felelő műszaki iroda főmérnöki tisztségét.[5]

Később a Magyar Királyi Posta műszaki főigazgatója is volt, és 1912-ben ő állította fel az első állami tervezőintézetet a posta saját beruházásainak megvalósításához.[6]

Utolsó, és valószínűleg legnagyobb munkája a Hübner Jenővel közösen tervezett Magyar Posta Központi Járműtelep. A hatalmas, és – Bierbauer korábbi eklektikus épületeivel szemben – már modern-art déco jellegű stílusban megalkotott létesítmény manapság is a budapesti postahálózat egyik központi eleme.

Munkásságért a Ferenc József Rend lovagjává választották.[7]

1926-ban vonult nyugalomba. 1931-ben még közreműködött a berlini Bauausstellung Garage kiállításán, ezt követően már csak tudományos, építészettörténeti kutatásokat folytatott.[3] 1939-ben hunyt el 77 éves korában. A Székesfehérvári úgynevezett Hosszútemetőben helyezték nyugalomra.[7]

Családja[szerkesztés]

Igazságügyi csarnok az 1896-os millenniumi ünnepségeken, Budapest
Postapalota, Kaposvár
Magyar Posta Központi Járműtelep, Budapest
Magyar Posta Központi Járműtelep, Budapest

Édesapja Bierbauer János (1828–1901) kereskedő, fivére Bierbauer Viktor (1855–1918) orvos.[3]

Felesége Seefehlner Margit, Seefehlner Gyula (1847–1906) leánya volt.[3] Gyermekei:

  • Bierbauer Virgil (1893–1956) építész, vezetéknevét Borbíróra magyarosította[3]
  • Bierbauer Clarisse (1895–1971) tánc- és tornatanárnő[3]

Ismert épületei[szerkesztés]

Tervezett épületeket (körülbelül 40-et)[3] a budapesti Wekerletelepre is.[19][20]

Részt vett Hauszmann Igazságügyi palotájának (Budapest, Kossuth Lajos tér) tervezésében is.[3]

Tervben maradt épületek[szerkesztés]

  • 1887: Debreceni takarékpénztár bérháza, Debrecen (I. díj)[21]
  • 1888: lóvasúti vásárcsarnok (II. díj)[3]
  • 1888: festőterem (I. díj)[3]
  • 1900: a Budapesti Magyar Királyi Távbeszélő Hálózat Telefonpalotája, Budapest[3]

Írásai[szerkesztés]

  • Az Országos Szépművészeti Múzeum ismertetése. Budapest: Országos Magyar Szépművészeti Múzeum; Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság nyomása, 1913.[22]
  • A magyar szerzetes-tanítórendek régi építkezéseiről, Budapest, Stephaneum Nyomda Rt., 1930.[23]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MuveszetiLexikon_1/?pg=108&layout=s&query=bierbauer
  2. ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/VallalkozokLapja_1939_1/?query=%22Bierbauer%20Istv%C3%A1n%22&pg=34&layout=s
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Gottdank, i. m.
  4. ↑ a b c d e Művészeti Lexikon, II. kiadás, 111. o
  5. ↑ Székely, i. m. 36. o.
  6. ↑ https://lechnerkozpont.hu/cikk/egy-emberibb-oszintebb-es-racionalisabb-epiteszetert
  7. ↑ a b Vállalkozók Lapja, 1939. február 16. (60. évfolyam, 7. szám)
  8. ↑ Gelléri, i. m., 207. o.
  9. ↑ Gelléri, i. m., 209. o.
  10. ↑ https://hu.pinterest.com/pin/423549539947703579/
  11. ↑ http://www.epa.hu/00000/00003/00047/pdf/188353353.pdf
  12. ↑ Szendrei, i. m., 198. o
  13. ↑ https://kepesujsag.com/a-magyar-szecesszio-epuletei-eszeken/
  14. ↑ http://nogradleveltar.hu/salgotarjan/1910-1913/
  15. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Kk_05_Tagulo/?pg=82&layout=s
  16. ↑ https://zglmedia.hu/latogatas-a-posta-jarmutelepen/
  17. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/UjSomogy_1939_02/?query=%22Bierbauer%20Istv%C3%A1n%22&pg=95&layout=s
  18. ↑ https://urbanistak.hu/borbiro-virgil/
  19. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210926_a_kispesti_wekerletelep_is_orzi_a_szaz_eve_elhunyt_miniszterelnok_emleket
  20. ↑ https://foto.fszek.hu/WebPac_kep/CorvinaWeb?pagesize=60&view=long&sort=0&page=0&perpage=0&action=look&actualsearchset=LOOK+LINKS+%5B773%5D+B804253&actualsort=0&language=&currentpage=result&text0=&index0=&whichform=&showmenu=&itemOrder=&itemOrderAD=&edocOrder=ROWNUM&edocOrderAD=a&resultview=long&recnum=469593&marcposition=8&text0=&index0=&ccltext=&resultsize=1
  21. ↑ https://doktori.btk.elte.hu/art/papp/diss.pdf
  22. ↑ Archivált másolat. [2023. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 9.)
  23. ↑ https://konyvlap.hu/termek/bierbauer-istvan-a-magyar-szerzetes-tanitorendek-regi-epitkezeseirol/

Források[szerkesztés]

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon, Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8
  • Bierbauer István halála In: Építőmesterek Lapja – A Munkaadó, 1939. febr. 16. (26. évfolyam, 7. szám)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bierbauer_István&oldid=26919633”