Besze János
| Besze János | |
 | |
| Született | 1811. július 2. Szendrő |
| Elhunyt | 1892. október 16. (81 évesen)[1] Arad |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Besze János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Megyeri Besze János (Szendrő, 1811. július 2. – Arad, 1892. október 16.) magyar író, liberális politikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő.
Életpályája
Szülei Besze János és Faster Mária voltak. Pozsonyban tanult. Ifjú jogászként Zemplén vármegye követe mellett volt írnok. 1836-ban Esztergomban telepedett le, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1848-ban képviselővé választották. Mint az esztergomi nemzetőrök őrnagya egy ideig Komárom alatt szolgált. 1848–1849-ben a borsodi és hevesi népfelkelés szervezője. Részt vett a debreceni országgyűlésen és a népgyűlésekre rendszeresen elkísérte Kossuth Lajost. 1849-től Fejér vármegye kormánybiztosa volt.
A szabadságharc leverése után, 1851-ig bujdosott, de elfogták és halálra, majd kegyelemből tízévi várfogságra ítélték. Ebből kilenc évet töltött le. 1861-ben újra Esztergom képviselője volt. Eleinte a Határozati Párthoz tartozott, majd 1865-ben Deák Ferenc pártjához csatlakozott. 1865–1868 között a mohácsi választókörzetben volt vizsgálóbiztos. 1869-ben a pénzügyi törvényszék elnöke volt. 1886-ban Aradra költözött.
Művei
- Szózat a haladás barátaihoz (Esztergom, 1841)
- Papi nőtlenség (Esztergom, 1848)
- Szebb jövőnk kulcsa (Pest, 1865)
- Helyzetünk fekete rámába foglalt tükre (Budapest, 1875)
- Történelmi bölcsészet vázlata (Szeged, 1885)
- Öreg szabadkőműves hattyúdala (Nagyszentmiklós, 1888)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01716.htm, Besze János, 2017. október 9.
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Weisz Márton: Besze János életrajza (Budapest, 1936)
- http://mek.niif.hu/03200/03260/html/Index_elemei/Lonyay_cd_frameset/Navbar/Framesetek/Reszlet%20oldal/Labjegyzetek/Besze_Janos.htm
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/Esztergom_es_Videke_1999/?pg=79&layout=s
További információk
- Spira György: A magyar forradalom 1848 49-ben (Budapest, 1959)
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
- Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. javított, bővített kiadás. Budapest., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.; 3. átdolgozott, javított kiadás. Budapest, Heraldika Kiadó, 2000.
- Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
- Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerkesztette: Szabad György. Budapest, [1998].
- Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerkesztette: Pálmány Béla. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
- Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.