Bona Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bona Gábor
Született1948. december 13. (75 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
NemzetiségeMagyarország magyar
HázastársaPüsök Erzsébet
FoglalkozásaHadtörténész, szakíró
KitüntetéseiPro Urbe Díj (1999)
SablonWikidataSegítség

Bona Gábor (Budapest, 1948. december 13. –) hadtörténész, szakíró, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, egyetemi tanár, honvéd ezredes, sporttisztviselő, közéleti személyiség.

Életrajzi adatok[szerkesztés]

A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte diplomáját történelem-földrajz szakon 1973-ban. 1978-ban doktorált, 1986-ban pedig kandidátusi fokozatot szerzett. 1986 óta rendszeresen publikál szaklapokban, szakfolyóiratokban, 1986-tól a Hadtörténeti Közlemény című folyóirat főszerkesztője. Fő szakterülete az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. 1987–1992 között a Hadilevéltár magyar levéltári delegációjának vezetője Bécsben. 1986–1991 között az MTA Petőfi Bizottságának tagja, később pedig az MTA doktora. 1995-ben honvéd ezredessé léptették elő a Hadtörténeti múzeum igazgatójává nevezték ki. Konferenciák és történelmi témájú televíziós sorozatok szervezője és szereplője.

1997–2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen óraadó. 2002-től a Miskolci Egyetem Magyar Történelem Tanszékének docense, a következő évtől pedig professzora, míg 2007-től tanszékvezető egyetemi tanár.

Az MTA Történelemtudományi Bizottságának tagja, a Magyar Hadtörténészek Nemzeti Bizottságának vezetőségi tagja.

1972 óta él Dorogon. Felesége, Püsök Erzsébet dorogi születésű történelem-földrajzszakos tanár a dorogi Petőfi iskolában. Dorog kulturális és közéletéből is szervesen kivette részét. 1975-től volt helyi képviselő, majd 1994–2002 között Dorog Város Kulturális Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, valamint a Közművelődésű Közhasznú Társaság Felügyelő Bizottságának vezetője. Kiemelkedő szerepe volt a Dorogon 1993 óta minden évben megrendezésre kerülő Megbékélés napi rendezvénynek, továbbá a Március 15-i ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában.

Hivatása mellett lelkes sportbarát. A korábban megszűnni kényszerült dorogi kézilabda férfi szakosztályának egyik újjászervezője volt 1999-ben. Fia, Bona Gergő, a szakosztály ügyvezetője és edzője.[forrás?]

Dorog városért kifejtett munkásságának elismeréseként Pro Urba Díjban részesült 1999-ben.[1][2]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Magyarország hadtörténete (1984) – társszerző
  • Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban (1983, 1987)
  • Kossuth Lajos kapitányai (1988)
  • Az 1848-49-es szabadságharc örmény hősei (1995)
  • Hadnagyok és főhadnagyok az 1848-49. évi szabadságharcban 1-3. kötet (1998-99)
  • A szabadságharc katonai története (1998) – társszerző
  • The Hungarian Revolution and War of Independience, 1848-1849 A Military History (New York, 1999) angol nyelvű kiadás
  • Selmeci diákok az 1848/49-es honvédsereg tisztikarában; Miskolci Egyetemi, Miskolc, 2012
  • Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban, 1-2.; Miskolci Egyetemi, Miskolc, 2015
  • Hermann Róbert–Bona Gábor–Molnár András: A 47. honvédzászlóalj története, 1848–1849; Önkormányzat, Zalaegerszeg, 2020

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Solymár Judit - Kovács Lajos: Dorogi lexikon p.37-38
  2. Közhírré Tétetik, Dorogi önkormányzat havilapja - 1997-2007 közötti számok

Külső hivatkozások[szerkesztés]