Ugrás a tartalomhoz

Bernáth Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést TurkászBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. augusztus 13., 16:16-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Bernáth Zsigmond
Született1790. október 30.
Mándok
Elhunyt1882. január 28. (91 évesen)
Tarnóc
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafőispán, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1825–1827)
  • magyar országgyűlési követ (1830–1830)
  • magyar országgyűlési követ (1832–1836)
  • magyar országgyűlési követ (1839–1840)
  • magyar országgyűlési követ (1847–1848)
  • Ung vármegye főispánja (1848. november 8. – 1849. február 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1868. december 9.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernáth Zsigmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bernáth Zsigmond (bernátfalvai és sztrippai) (Mándok, 1790. október 30.Tarnóc, 1882. január 28.) Ung vármegye főispánja, többször követe és országgyűlési képviselője.

Élete

[szerkesztés]

Bernáth Zsigmond alispán és országgyűlési követ fia volt. A gimnáziumot és bölcseletet Kassán, a jogot Pesten és Bécsben hallgatta s végre Sárospatakon a híres Kövy Sándor alatt fejezte be. Az 1811. országgyűlésen jelen volt a távollevők követei sorában. Ezután Pesten Vay József hétszemélynök mellett mint királyi táblai jegyző (jurátus) működött; végre 1812-ben ügyvédi cenzúrát tett, bereg megyei kis birtokára vonult és a gazdaságnak élt. 1816-ban Ung megyében főszolgabírónak választották és 1825-ben követül küldték a pozsonyi országgyűlésre, hol az ellenzék soraiban működött. Ugyanezen minőségben szerepelt az 1830. országgyűlésen, s ekkor több közérdekű törvénycikk szerkesztése az ő tollából folyt. Jelen volt az 18331836. országgyűlésen is, mely alkalommal Kölcsey Ferenccel együtt kerületi jegyzőnek választották, több országgyűlési fölirat fogalmazásával s az úrbéri törvénycikkek szerkesztésével bízták meg. Az 18391840. országgyűlésen ismét ott találjuk a követi táblánál. Az 18471848. utolsó pozsonyi országgyűlésre Ung megye rendei szintén megválasztották. Az új rendszer következtében Ung megye főispánjává neveztetett ki, de a pesti nemzetgyűlésen a főrendi táblánál nem foglalta el helyét; a magyarországi s erdélyi reformátusok értekezletében 1848-ban azonban tevékeny részt vett. A bekövetkezett zivataros időben teljes visszavonultságban élt és falusi birtokán gazdálkodással foglalkozott. 1861-ben Ung megye nagykaposi kerülete megválasztotta képviselőül. Az 18651868. országgyűlés korelnökéül választotta.

Munkái

[szerkesztés]

Beszédei az országgyűlési Naplókban és a politikai lapokban jelentek meg. 1861. beszéde külön is megjelent. (Pest, 1861. gr. Batthyány István és Jámbor Páléival együtt).

Arcképe Prinzhofer által 1848-ban kőre rajzolva és Rauch J. által nyomtatva Bécsben jelent meg.

Források

[szerkesztés]