Behemót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Behemót (héberül בהמות Bəhēmôth, Behemot, B'hemot: „állat“, „szörnyeteg“; arab nyelven بهيموث Bahīmūth vagy بهموت Bahamūt) egy szörnyeteg neve a zsidó-keresztény mitológiában. Egyes hagyományok szerint a szárazföldi állatok közül való szörny, míg a tengeri szörny párja a Leviatán.

Neve és származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hórusz és Széth egymás mellett

Valószínűleg בהמות bəhēmôth a többesszáma בהמה bəhēmāh. Ez a héber „állat“-ot jelenti; ezzel tehát „pluralis excellentiae“ kiemeli a főnév megduplázásával a méret jelentőségét, vagyis szörnyen hatalmas termetét. (Lásd a magyarban is a behemót kifejezés rokon értelmű szavai a terebélyes, nagydarab, robusztus...)[1]

A vízilószerű fenevad létrejöttét valószínűleg befolyásolta a pusztító Széth óegyiptomi isten, aki kapcsolódik a vízilóhoz is. Az egyiptomi történelem utolsó korszakáig Széth nem csupán a gonoszság megtestesítője volt, hanem ott állhatott Hórusz oldalán is, s mindketten az ország egy-egy felének jelképévé váltak: Hórusz Alsó- (északi), Széth Felső-Egyiptomévá (dél).

Széth isten természeténél fogva erőszakos, és lázadó alkat, ami a Behemót előképe is lehet. Az egyiptomi Halottak könyve szerint Hórusz és Széth történetében, Széth csatára hívta kíséretét, akik különféle állatokká változtak: krokodilokká, kígyókká, vízilovakká, gazellákká. (…) A sólyomként figyelő Hórusz víziló alakban felfedezte Széthet, akire a magasból lecsapott magát, acélhegyes körmeit vastag bőrébe vájta. Tehát Széth egyik elmaradhatatlan jellemzőjének tartják a vízilovat, mely az ösztönszerűség, és a káosz jelképe lett.

A Behemótot és a Leviatánt sokan úgy értelmezik együtt, mint Egyiptom őshonos állatait, mely nagy hatást gyakoroltak a zsidó szerzőre. Leginkább a vízilóként és a krokodilként azonosítják őket.

Bibliai források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Behemót és a Leviatán, William Blake munkája

Jób könyvének 40,19-es verse szerint Behemót – mint párja a Leviatán – „Isten művei közül ő az első“.

Részletes leírása megtalálható a Jób könyvében: Jób 40,15-24. Tulajdonképpen csak itt van megemlítve a Bibliában. Régebben a hatalom és erő valamint a hiábavaló harc szimbóluma. Vele szemléltei az Úr Jóbnak egy lázadás bukását.

(...) Lám a Behemót, amelyet teremtettem, úgy mint téged is:

füvet eszik, akárcsak a szarvasmarha. Erő van ágyékában,
és erősség hasa izmaiban. Kiegyenesíti farkát, mintha cédrus lenne,
combjainak izmai egymásba fonódnak. Csontjai, mint az érccsövek,
és lábszárai, mint a vasrudak. Isten művei közül ő az első;
Teremtője neki adta kardját, mert neki teremnek füvet a hegyek,
ahol a mező minden vadja játszadozik. Lótusz alatt heverészik,
a nád s a mocsár rejtekében. Befödi a lótusz árnyékával,
körülveszik a patak fűzei. Ha a folyó árja szorítja, fel nem riad;
nyugton marad, még ha a Jordán csap is be a szájába. (...)

Káldi György Biblia-fordítása [2]

Ellentétben a Leviatánnal, a Biblia nem tartalmazza a Behemót elpusztításának történetét.


Biblián kívüli források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apokrif irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Biblián kívüli hagyományban, az úgynevezett apokrif iratokban is fellelhető Behemót. Az etióp Énok könyvében úgy jelenik meg, mint egy hímnemű misztikus lény. Társával, a nőnemű Leviatánnal, együtt küldte el őt az Isten, hogy megbüntesse az embereket. Végül Isten kegyelemből megmenti az embereket a két szörny pusztításától.

Ugyanabban az időben pedig kiszabadul a két szörnyeteg, a nőnemű, akit Leviathannak hívnak, hogy a tenger mélységeiben lakjon és a vizek forrása fölött uralkodjon. A hímneműt pedig Behemothnak hívják, aki mellével be fogja takarni a puszta sivatagot. A sivatagot Dendainnak nevezik. (…)
Hamvas Béla fordítása

Talmudban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három szörnyeteg: A Leviatán, a Behemót és a Ziz madár

A Behemót a Tamudban, a zsidók tanító könyvében is megjelenik. A tamudi ággádjában (Bává Bátrá 74b) a két említett szörnyeteg a teremtés hatodik napjának délutánján jött létre - egy sor további ezoterikus lénnyel együtt -, és Isten félretette őket, az idők végére, amikor a Messiás tiszteletére majd lakomát rendez a cádikoknak. Ott fogják a Behemót és a Leviatán húsát felszolgálni. A zsidó mitológiában együtt szokták emlegetni a Leviatánt, a Behemótot és a Ziz madarat. Egyes hagyomány szerint, a három lény mind-mind saját felségterülettel rendelkezett (tenger, föld, ég). De ezt csupán a Talmud említi, és nem egyazon helyen.

Démonológiai irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A későbbi időkben úgy vélik, hogy együtt utazik az ördög kíséretével. Jacques Collin de Plancy 19. századi francia okkultista, és Anton Szandor LaVey, a Sátán Egyházának alapítója után már inkább egy ostoba és falánk démonnak tekintik, aki egyben a pokol pohárnokaként és borászaként tevékenykedik.

Feldolgozásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Behemót figuráját többször is feldolgozták, noha gyakran csak említés vagy elnevezés szintjén.

Politológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thomas Hobbes: Behemoth, or the long Parliament[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thomas Hobbes, angol filozófus utolsó politikafilozófiai műve, a Behemót, avagy a hosszú parlament (Behemoth, or the long Parliament) párbeszéd az angol polgárháborúról, amelyet 1670 körül írt, de a mű csak jó tíz évvel később, 1682-ben kapott nyomtatási engedélyt. [3] A magyar változat mindmáig várat magára.

Franz Neumann: Behemoth. Struktur und Praxis des Nationalsozialismus 1933–1944[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Franz Neuman, német politikafilozófus ugyancsak írt egy elemzést a nemzetiszocializmus struktúrájáról, szintén Behemót néven, mely 1944-ben jelent meg Behemoth. Struktur und Praxis des Nationalsozialismus 1933–1944 néven. Magyarul nem jelent meg.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Milton: Elveszett Paradicsom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1668-as első kiadás borítója.

John Milton, angol költő 1667-ben megjelent epikus költeményében, az Elveszett Paradicsomban is megjelenik a Behemót, akit Isten a többi állattal együtt a hatodik napon teremtett meg. A művet Jánosy István fordította magyarra, 1969-ben. Milton így ír a szörnyről:

(...) nagy nehezen tolakszik

elő a behemót, a föld legórjásb
szülötte a sárból, otrombán; (...)

Arthur Rimbaud: Részeg hajó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arthur Rimbaud, francia költő 1871-ben írt versében, a Részeg hajóban is megjelenik a Behemót. A magyar fordítások (pl. Tóth Árpád) nem mindig használják a „behemót” szót. Ebben a versben eltérve a korábbi hagyományokkal inkább tengeri szörnyként van beállítva.

Kit Behemót buja s hars poklához az orkán

borzongató dühe ötven mérföldre vitt,
én, örök bujdosó a kék ég horizontján,
csak szánom Európa kivénhedt földjeit.

– Kardos László fordítása

Egmont Colerus: Wieder wandert Behemoth[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bulgakov regényének Behemótja, egy falánk beszélő macska; Kijev

Egmont Colerus, osztrák író 1924-ben írt regényének címében, a Wieder wandert Behemoth-ban szintén megtalálható a szörny. Mindmáig nem fordították le magyarra.

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mihail Bulgakov, orosz író 1930-ban megírt nagysikerű regényében, szintén megjelenik Behemót. A Mester és Margaritában egy igazi bajkeverő neve Behemót. Ő az ördög kíséretében érkezik Moszkvában, mint egy ember nagyságú, két lábon járó, fekete kandúr, aki él-hal az evésért. Szőllősy Klára fordításában, 1969-ben jelent meg.

Scott Westerfeld: Behemót[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Scott Westerfeld, egy amerikai ifjúsági fantasztikus író, aki sci-fi műfajban is megállja a helyét. A Leviatán-regénytrilógia második kötete, a „Behemót”, mely 2010-ben, magyar fordításban pedig 2013-ban jelent meg. Itt a behemót a brit tengerészet legádázabb teremtménye, mely egy falással egész hadihajókat tüntet el.

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Adams: Nixon Kínában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Adams, amerikai zeneszerző 1987-ban megjelent operájában, a Nixon Kínában című művében is feltűnik a Behemót. A nyitányt követően, a kórus első énekének végén, mikor az emberiség fejlődését írja le:

(...) Az emberek a hősök most

Behemót paraszti ekét von
Ha tovatekintünk a mezők már
A nap fényében várják az aratást
És a hegyvonulatok egytől egyig sorra
Együtt piroslanak a szüreti holddal. (...)

– Saját fordítás

Behemoth banda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A banda logója

A Behemoth egy lengyel metálbanda neve 1991 óta. Főként bibliai vagy sátáni neveket adnak albumaiknak. Ilyenek például a Satanica 1999-ből, Antichristian Phenomenon (ford. Antikrisztus jelensége) 2001-ből, vagy The Apostasy (ford. Az Apokalipszis) 2007-ből stb.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Behemót megjelenik ezen kívül különböző Anime-sorozatokban. Továbbá legyőzendő ellenséges szörny jelleggel több játéksorozatban is szerepel. Többek között olyan ismert játékok, mint a Final Fantasy, a Fallout, a Savage 2, a Heroes of Newerth, a Heroes of Might and Magic, és a Guild Wars 2 szörnyének nevét adta.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://szinonimaszotar.hu/keres/behem%C3%B3t
  2. http://szentiras.hu/KNB/J%C3%B3b40 "Isten bölcsessége és hatalma" bekezdés 5-14. sor
  3. http://filozofiaiszemle.net/wp-content/uploads/2012/06/szemle-2010.2.pdf 109. oldal, "A szörny" című bekezdés 10-11. sor
  • Barry Kemp: Az egyiptomi Halottak könyve, Corvina Kiadó, Szekszárd 2007, ISBN 9789631355970.
  • Naftali Kraus: Jób szenvedései, PolgART Kiadó, Budapest 2002, ISBN 9639306487
  • Káldi György S. J (ford.): Ószövetségi Szentírás a Vulgáta szerint II, Szent István Bibliatársulat, az Apostoli Szentszék Kiadója, Budapest [é.n.]
  • Hamvas Béla (ford.): Henoch Apokalypsise, Bibliotheca Kiadó, Budapest 1945
  • Szombathy Gyula: Állatok a Bibliában, Kálvin Kiadó, Budapest 2012, ISBN 9789635582037
  • Norbert Borrmann: Lexikon der Monster, Geister und Dämonen. Berlin 2000, (német) ISBN 3-89602-233-4.
  • Fred Hartmann: Das Geheimnis des Leviathan. Schwengeler, 2005, (német) ISBN 978-3-85666-374-2.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Behemoth című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.