Baróti József
| Baróti József | |
 | |
| Született | Brüll József 1886. november 23. Felsőpakony |
| Elhunyt | 1940. december 9. (54 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Csillag Olga (h. 1922–1940) |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baróti József, 1904-ig Brüll,[1] névváltozata: Baróthy (Felsőpakony, 1886. november 23.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1940. december 9.)[3][4] magyar színész, színházi rendező.
Élete[szerkesztés]
Brüll Mór (1852–1906)[5] morvaországi születésű gazdász és Weisz Irma (1859–1942)[6] fia. 1908-ban végezte el a Színiakadémiát. A kolozsvári Nemzeti Színházban kezdte pályáját, ahol Fényes Samu Kurucz Feja Dávid című történelmi drámájában mutatkozott be. 1909–10-ben Szabadkán, 1910–11-ben Munkácson, 1911-től 1914-ig Szegeden működött. Az első világháború alatt főhadnagyi rangot ért, és többször megsebesült. Három évre orosz hadifogságba esett, s ott magyar színtársulatot szervezett. 1918-ban visszaszökött Magyarországra, s a következő évben a Madách Színházhoz szerződött. 1920–1921-ben Kaposváron rendezett, majd a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1921-ben a Délutáni Kabaréban szerepelt. 1922–1923-ban ismét a Belvárosi Színházban dolgozott, ezúttal főrendezőként, de fellépett 1923-ban a Magyar Színházban is. 1924-tól 1927-ig ismét a szegedi társulat tagja lett. 1928-ban a Magyar Színházban, majd 1928 és 1932 között az Új Színházban lépett fel. 1930-ban a Magyar Színházban is színpadra lépett. 1932-től 1939-ig a Belvárosi Színház színésze és rendezője volt. Az Országos Színészegyesületben hosszú ideig tanácsosként működött. Szobrászművészként is tevékenykedett. Pályája kezdetén drámai hős-, később jellemszerepeket alakított. Halálát szívroham okozta.
Magánélete[szerkesztés]
Házastársa Csillag Olga (1896–1957)[7] volt, Stern Ignác Nátán és Herskovits Szeréna lánya, akit 1922. augusztus 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[8] 1920-ban áttért az evangélikus vallásra.
Szerepei[szerkesztés]
Színházi szerepei[szerkesztés]
- Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
- Lear király (Shakespeare: Lear király)
- Harpagon (Molière: A fösvény)
- Peer Gynt (Ibsen: Peer Gynt)
- Dr. Konstantinovics (Meller Rózsi: Írja hadnagy)
- Mephisto (Goethe: Faust)
- II. József (Szomory Dezső: II. József)
- Solness (Ibsen: Solness építőmester)
Filmszerepei[szerkesztés]
- A száműzött (1920)
- Ítél a Balaton (1932) - pap
- Rákóczi induló (1933) – mentőorvos
- Az iglói diákok (1934) – számtantanár
- Szent Péter esernyője (1935) – Bozóky bácsi, pedellus
- Az új földesúr (1935) – statiszta a Cabinet Noir-nál
- Barátságos arcot kérek! (1935) – Bíró Ferenc, vendég az estélyen
- Café Moszkva (1935) – orosz tiszt
- Fizessen, nagysád! (1937) – id. Müller, malomtulajdonos
- Háromszázezer pengő az utcán (1937) – rendőr
- Az ember néha téved (1937) – tanár az érettségi banketten
Művei[szerkesztés]
- A maszkírozás művészete
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 102920/1904. Forrás: MNL-OL 30789. mikrofilm 1689. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 4. oldal 7. sor
- ↑ Születési bejegyzése az alsódabasi izraelita hitközség születési akv. 25/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1517/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
- ↑ Gyászjelentése (1940. december 10.) Magyar Nemzet, 3. évfolyam, 265. szám
- ↑ Brüll Mór halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 191/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
- ↑ Brüll Mórné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1352/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
- ↑ Baróti Józsefné Csillag Olga halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi állami halotti akv. 1123/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1333/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Életrajza a Hangosfilm oldalán