Balázs András (katolikus pap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázs András
Született1869. november 18.
Kászonimpér
Elhunyt1956. január 25. (86 évesen)
Székesfehérvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • jogtörténész
Tisztsége
  • kanonok (1917–)
  • prelátus (1930–)
IskoláiPázmáneum (–1892)
KitüntetéseiCorvin-koszorú (1940)
SablonWikidataSegítség

Balázs András (Kászonimpér, 1869. november 18.Székesfehérvár, 1956. január 25.) erdélyi magyar római katolikus lelkész, jogtörténész.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Balázs Sándor és Bándi Valéria voltak.[1] Középiskoláját Csíksomlyón végezte el. Teológiai doktorátust a bécsi Pazmanaeumban szerzett. 1892-ben pappá szentelték. Brassóban tanár, majd Kolozsváron az Erdélyi Római Katolikus Státus és egyben a Báthory-Apor szeminárium igazgatója volt. 1903–1917 között Torda főesperes-plébánosa volt. 1917-től Gyulafehérváron volt kanonok. 1920–1937 között az Erdélyi Római Katolikus Státus előadója volt. 1927-ben az ún. konkordátum-tárgyalásokon ő képviselte a katolikus magyarság érdekeit. 1930-tól pápai prelátus volt. 1932-ben Gyárfás Elemérrel, Rómában folytatott tárgyalások eredményeként biztosította a státus további működését. 1937-ben nyugdíjba vonult.

Előadóként fejtette ki tevékenységét jogtörténeti és iskolavédelmi vonatkozásban.

Balázs András sírja a székesfekérvári Hosszú temetőben.
Balázs András sírja a székesfekérvári Hosszú temetőben.

Művei[szerkesztés]

  • Ünnepi beszéd (Torda, 1907)
  • Beszélgetés egy törekvővel (Székelyudvarhely, 1925)
  • A román uralom évei: 1919–1925 (Dicsőszentmárton, 1925)
  • Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene (Dicsőszentmárton, 1925)
  • A hitélet fejlesztése és az autonómia jelentősége (Kolozsvár, 1927)
  • Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez. 1919–1929. (Kolozsvár, 1929)
  • Gyakorlati útmutató az iskolaszövetkezetek népiskolákban szervezéséhez (Kolozsvár, 1939; új kiadás: 1943)
  • Szövetkezeti jövő. Színdarabok az iskolaszövetkezeti tanulóifjúság részére (Kolozsvár, 1942)
  • A szabadságharc költője (Kolozsvár, 1943)
  • Az Erdélyi Római Katolikus Státus fontosabb jogtörténeti okmányai

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Antal Imre: "Tisztesség adassék." Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 1994.
  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Budapest, Szent István Társulat, 2008.
  • Erdélyi lexikon. Szerkesztette: Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928.
  • Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti névtára. Budapest-Kolozsvár, Szent István Társulat-Verbum, 2009.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Erdélyi monográfia. Szerkesztette: Várady Aladár és Berey Géza. Satu-Mare, Gloria, 1934.