Balásházy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Petej (vitalap | szerkesztései) 2021. január 29., 00:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete)
Balásházy János
Született1797. március 6.
Sátoraljaújhely
Elhunyt1857. november 19. (60 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaügyvéd,
mezőgazdász,
szolgabíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Balásházy János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balásházi Balásházy János (Sátoraljaújhely, 1797. március 6.Debrecen, 1857. november 19.) ügyvéd, szolgabíró.

Élete

Emléktáblája
Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

Atyja, Balásházy Mihály, megyei pénztárnok volt. Tízéves korában árván maradt. Iskoláit szülőföldjén kezdte, Sárospatakon a református főiskolában és Lőcsén folytatta a jogot s Kassán végezte. 1816-ban Keszthelyre ment gazdászati tanulmányokra; egy év múlva megvált az intézettől, hazament és gazdasággal foglalkozott. 1820-ban Pestre költözött és ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1824-ben Zemplén vármegye táblabírája, 1827-ben szolgabírája lett; 1828-ban Kossuth Lajossal részt vett az országos összeírás lebonyolításában. 1833-ban Vay Ábrahám gróf tiszántúli jószágainak igazgatója lett. 1836-ban eladta saját birtokát és Debrecenben vett kisebb házat. Az 1840-es években a sorozatos rossz termés miatt csődöt kért maga ellen; a hitelezőket végül úgy sikerült kielégítenie, hogy ismét Vay Ábrahámnál vállalt jószágigazgatói állást. 1853-ban visszavonult birtokára, de betegsége miatt már nem tudta folytatni a gazdálkodást. 1855-ben eladta debreceni birtokát és Földesre költözött unokájához.

A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én rendes tagjává választotta.

Emlékezete

  • Róla kapta a nevét a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma.
  • Debrecenben és Sátoraljaújhelyen utcát neveztek el róla.

Művei

  • Gyűjtemény a juhtenyésztésről. Kassa, 1827. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1833., 3. kiadás. Pest, 1836. Három rész egy kötetben.)
  • Tanácslatok a magyarországi mezei gazdák számára. Sárospatak, 1829. (Marczibányi-jutalomban részesült)
  • Észrevételek a honi gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól és orvoslási módjáról. Pest. 1831. Dercsényi Pál báró alapítványából 70 arannyal jutalmazott munka. 3. (2.) bőv. kiadás. U. ott. 1835., 3. (4.) bőv. kiadás. U. ott, 1853.)
  • Az okos gazda, vagy gazdasági tudomány. Pest, 1830. (2. kiadás. U. ott, 1833.)
  • Az adó és még valami. U. ott, 1830. (2. kiadás. U. ott, 1833. Német nyelven is megjelent Vojdisek József ford. Pest, 1830.)
  • Az 1831-dik esztendei felső-magyarországi zendülésnek történeti leirása. U. ott. 1832.
  • Ujabb tapasztalások a juhtenyésztés tárgyában. Sárospatak, 1833.
  • A háztartás és mezei gazdaság tudománya. Debrecen. 1838–39. Két kötet. (A Magyar Tudományos Akadémia nagy jutalmában részesült, melyet ebben az évben e mű közt és Vörösmarty Mihály Marót bán című színműve közt osztottak meg.)
  • Elárult pályairat. A tagosztály… U. ott. 1841. (2., toldalékkal bőv. kiadás. U. ott, 1845.)
  • Debreczen a mint van s jövendője. U. ott. 1844.
  • Politikai és statusgazdasági nézetek. U. ott, 1847. Két kötet.
  • A pinczegazdászatról és borkereskedésről. Pest, 1856.
  • A tagosztályban való zavarok tisztába hozataláról. U. ott, 1857. (Ism. Törvénykezési Lapok 1858.)

Kéziratban

  • Nézetek a magyar- és erdélyországi eladósodott föld- és házbirtokosoknak sülyedéstőli megmentésökről. 1846. (Censurai példány).
  • A magyarországi környülállásokhoz alkalmazott gazdasági tudomány kérdésekben és feleletekben. 1829–30. (Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.)

Források