Bakó Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakó Elemér
Született1915. november 18.[1]
Hencida
Elhunyt2000. október 5. (84 évesen)[1]
Silver Spring
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiDebreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (1933–1938)
SablonWikidataSegítség

Bakó Elemér Lajos Mihály (Hencida, 1915. november 18.Silver Spring, USA, 2000. október 5.) magyar nyelvész, könyvtáros, szerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Bakó Mihály és Horváth Ilona voltak.[2] Elemi iskoláit Debrecenben, Konyáron és Hencidán járta ki. 1933-ban érettségizett a Debreceni Református Gimnáziumban. 1936–1937 között Lipcsében tanult. A Debreceni Egyetem bölcsészeti karán 1938-ban doktorált magyar-német szakon (1933–1938). 1936–1943 között a Turul Szövetség Népkutatási Füzeteinek szerkesztőjeként dolgozott. 1938–1939 között Helsinkiben folytatott tanulmányokat. 1938–1944 között egyetemi előadóként dolgozott. 1945-ben Németországba került és Münchenben részt vett a magyar emigránsok szellemi életében. 1947–1951 között finnugor nyelvészetet adott elő a müncheni egyetemen. 1948-tól a Magyar Kulturális Szövetség szakosztályvezetője volt. 1950–1956 között az Új Magyar Út című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. 1951-től a Magyar Újságírók Külföldi Egyesületének (MUKE) alelnöke volt. 1951-ben az USA-ba távozott; itt oktatott finnugor nyelvtudományt. 1952–1985 között Washingtonban – nyugdíjba vonulásáig – a Kongresszusi Könyvtár munkatársa volt. 1958–1960 között a New York-i Columbia Egyetemen finnugorisztikát adott elő. 1968-tól az Árpád Akadémia tagja volt.[3] 1995–2000 között a Magyar Nyelvtudományi Társaság meghívott választmányi tagja volt.

Művei[szerkesztés]

[3]

  • Hangtani tanulmányok (Egyetemi doktori értekezés; Debrecen, 1937)
  • Hányféle h hang van a magyar nyelvben? (Magyar Nyelv, 1937)
  • Adalékok a magyar és a finn nyelv i–í, u–ú, ü–ű hangjainak fiziológiai-akusztikai vizsgálatához (Budapest, 1940; finn nyelven: Helsinki, 1939; hasonmás kiadás; Budapest, 1982)
  • A finn népnyelvkutatás (Debrecen, 1939)
  • Csűry Bálint élete és munkássága (Debrecen, 1941)
  • A magyar magánhangzórendszer fiziológiai vizsgálatához (Nyelvtudományi Közlemények, 1943)
  • A nagysárréti népnyelv beszélt magánhangzóinak fiziológiai tulajdonságai (Budapest, 1943)
  • Magyarok és Európa (költemények, München, 1947)
  • A Műhely és a légió (tanulmányok, München, 1949)
  • Magyarország története (Kovách Aladárral, München, 1951)
  • The Hungarian Revolution of October 1956 (New York, 1958)
  • Hungarian Abbreviations, A Selective List (Washington, 1961)
  • Hungarians in Latin-America (New York, 1962)
  • Goals and Methods of Hungarian Dialectology in America (New Brunswick, 1962)
  • American–Hungarian Dialect Notes (Molnár Ágostonnal, 1962)
  • Hungarians in Rumania and Transylvania. A Bibliographical List of Publications in Hungarian and West European Languages (Sólyom-Fekete Vilmossal, Washington, 1966–1969)
  • Hungarian Secondary School Reader. Guide to Hungarian Studies. 1–2. (Stanford, 1973)
  • Louis Kossuth, 1802–1894 (Washington, 1976)
  • Elias Lönnrot and His Kalevala (Washington, 1985)
  • Emlékkönyv az Amerikai Magyar Szövetség 80. évfordulójára (Washington, 1988)
  • Finland and the Finns. A selective bibliography; Libraray of Congress, Washington, 1993
  • Nyugati szél. Válogatott versek, 1946–1992; Dókusné Horváth Hajnalka, Budapest, 1994 (A Műhely könyvei)
  • Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban. Öt évszázad válogatott történetei. 1583–1998 (A világ magyarsága; Budapest, 1998)
  • Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról (Debrecen, 2002)
  • Egy élet a magyarságért, 1-2.; összeáll. Bakó Elemérné; Médiamix, Budapest, 2005–2008 (Panoráma életmű-sorozat)
    • 1. Európa: 1915–1951; 2005
    • 2. Amerikai Egyesült Államok; 1951–2000

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kiss Jenő: Bakó Elemér halálára (Magyar Nyelv, 2000)
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest, 1990-1999
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7  
  • Magyar Találkozó krónikája / Az Árpád Akadémia évkönyve; szerkesztette: Béldy Béla; Árpád Könyvkiadó Vállalat, Cleveland, 1962-
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
  • Evangéliumot Magyarországnak! Soos Géza emlékkönyv. Budapest, Ráday Gyűjtemény, 1999
  • Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerkesztő: Tanka László. Szerkesztő: Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadés. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás; Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Budapest, Biográf, 1991