Bütyköshangya
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Erdei bütyköshangya (Myrmica ruginodis)
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||||||||||||||
| Közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra)'' L., 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||
|
szövegben | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bütyköshangyaformák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bütyköshangyaformák témájú médiaállományokat és Bütyköshangyaformák témájú kategóriát. |
A bütyköshangya (Myrmica) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe sorolt hangyák (Formicidae) családjának egyik neme több mint 200 kétszáz recens és több mint tucatnyi kihalt fajjal.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
A nem alapvetően holarktikus: a fajok zöme az északi félteke mérsékelt égövi részein él. Emellett előfordul még az ezzel a faunaterülettel szomszédos orientális faunaterület magashegységeiben is. Magyarországon 16 faja él (Csathó et al.):
- homoki bütyköshangya (Myrmica constricta)
- sziki bütyköshangya (Myrmica curvithorax)
- sztyeppi bütyköshangya (Myrmica deplanata)
- mocsári bütyköshangya (Myrmica gallieni)
- élősdi bütyköshangya (Myrmica karavajevi)
- hegyi bütyköshangya (Myrmica lobicornis)
- sziklai bütyköshangya (Myrmica lonae)
- élôsködô bütyköshangya (Myrmica microrubra)[1]
- közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra)
- erdei bütyköshangya (Myrmica ruginodis)
- karcsú bütyköshangya (Myrmica rugulosa)
- gyakori bütyköshangya (Myrmica sabuleti)
- réti bütyköshangya (Myrmica scabrinodis)
- kétszínű bütyköshangya (Myrmica schencki)
- pusztai bütyköshangya (Myrmica specioides)
- északi bütyköshangya (Myrmica vandeli)
Magyarországon leggyakoribb fajai:
- a közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra, Myrmica laevinodis) és
- az erdei bütyköshangya (Myrmica ruginodis).
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Hossza 3,5–5 mm — a legnagyobb termetű faj a 7–8,5 mm hosszú, Magyarországon a tengerszint fölött 800–1000 m-re élő Myrmica rubida .
Fullánkja fejlett. A magyarországi fajok közül a közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra) csípése fájdalmas; a többi faj fullánkja az ember nőrét nem döfi át.
A potrohnyél második íze és a potroh első szelvénye között cirpelőszerve van; cirpelése emberi füllel is hallható (Brehm).
Életmódja, élőhelye[szerkesztés]
Bolyaiban többnyire 2–3 megtermékenyített királynő él együtt. Fészkeit rendszerint kövek alatt, moha között rendezi be (Brehm).
Sok faja tartós szociálparazita. Ezek királynői más bütyköshangya fajok fészkeibe települnek be, és ott ivaros utódok előállítására specializálódnak, a gazdafajt kizárólag dolgozók előállítására kényszerítve.[2] Az élősködésnek ez a típusa az inkvilinizmus.
A fajok többségének fő tápláléka a mézharmat (Brehm).
Lárvái nem szőnek kokont a bábozódáshoz (Tartally).
Több faja is különböző boglárkalepkék:
- hangyaboglárka (Maculinea, újabb nevén: Phengaris spp.),
- szalagos szerecsenboglárka (Aricia agestis) stb.
lárváinak hangyagazdája. A hangyák és a hernyók együttélése egészen sajátos, alváltozatokkal.
Rendszertani helyzete[szerkesztés]
Legközelebbi rokona valószínűleg a csomóshangya (Manica)
Fajai a Magyarországon honosak kivételével:
- M. ademonia Bolton
- M. afghanica Radchenko and Elmes
- M. aimonissabaudiae Menozzi
- M. alaskensis Wheeler
- M. aldrichi
- M. aloba Forel
- M. americana Weber
- M. anatolica Elmes Radchenko and Aktac
- M. angulata Radchenko, A.G., Zhou. S., and Elmes, G.W.
- M. angulinodis Ruzsky
- M. arisana Wheeler
- M. arnoldii Dlussky
- M. atomaria Gerstaecker
- M. basalis Smith
- M. bergi Ruzsky
- M. bessarabica Nasonov
- M. bidens Förster
- M. bibikoffi Kutter
- M. boltoni Radchenko and Elmes
- M. brancuccii Radchenko and Elmes
- M. breviceps Smith, F.
- M. brevinodis Emery
- M. brevispinosa Wheeler
- M. cachmiriensis Forel
- M. cadusa Kim Park and Kim
- M. cagnianti Espadaler
- M. cariniceps Guérin-Méneville
- M. caucasicola Arnol’di,
- M. chinensis Viehmeyer
- M. colax Cole
- M. collingwoodi Radchenko and Elmes
- M. commarginata Ruzsky
- M. contigue Smith
- M. cursor Smith, F.
- M. diluta Nylander
- M. dimidiata Say
- M. discontinua Weber
- M. displicentia Bolton
- M. divergens Karavaiev
- M. domestica Shuckard
- M. draco Radchenko, G.G., Zhou.S., Elmes, G.W.
- M. dshungarica Ruzsky
- M. eidmanni Menozzi
- M. elmesi Bharti and Sharma[3]
- M. emeryana Cole
- M. ereptrix Bolton
- M. excelsa Kupyanskaya
- M. exigua Buckley
- M. faniensis Boven, 1970
- M. ferganensis Finzi
- M. forcipata Karavaiev
- M. foreliana Radchenko and Elmes
- M. formosae Wheeler, W.M.
- M. fortior Forel
- M. fracticornis Forel
- M. fragilis Smith
- M. fuscula Nylander
- M. galbula Losana
- M. gigantea Collingwood
- M. glaber Smith
- M. glacialis Emery
- M. glyciphila Smith
- M. gracillima Smith
- M. hamulata Weber
- M. hecate Weber
- M. hellenica Finzi
- M. helleri Viehmeyer
- M. hirsuta Elmes
- M. hyungokae Elmes, G.W., Radchenkoo, A.G., and Kim, B.
- M. incompleta Provancher
- M. incurvata Collingwood
- M. indica Weber
- M. inezae Forel
- M. jennyae Elmes, Radchenko, and Aktac
- M. jessensis Forel
- M. juglandeti Arnol'di
- M. kabylica Cagniant
- M. kamtschatica Kupyanskaya
- M. kasczenkoi Ruzsky
- M. kirghisorum Arnol’di
- M. kollari Mayr
- M. koreana Elmes, G.W., Radchenkoo, A.G., and Kim, B., 2001
- M. kotokui Forel
- M. kozlovi Ruzsky
- M. kryzhanovskii Arnol'di
- M. kurokii Forel
- M. lacustris Ruzsky
- M. laevigata Smith
- M. laevinodis Nylander, 1846
- M. laevissima Smith
- M. lampra Francoeur
- M. latifrons Starcke
- M. laurae Emery
- M. lemasnei Bernard
- M. lobifrons Pergande
- M. longiscapus Curtis
- M. luctuosa Smith,F.
- M. luteola Kupyanskaya
- M. magniceps
- M. margaritae Emery
- M. martensi Radchenko and Elmes
- M. mellea Smith
- M. mexicana Wheeler, W.M.
- M. microrubra Seifert
- M. minkii Förster
- M. minuta Ruzsky
- M. mirabile Elmes & Radchenko
- M. mirabilis Elmes & Radchenko
- M. modesta Smith
- M. molesta
- M. molifaciens
- M. monticola Creighton
- M. myrmicoxena Forel
- M. nearctica Weber
- M. nitida Radchenko
- M. ominosa Gerstaecker
- M. ordinaria Radchenko
- M. orthostyla Arnol’di
- M. pachei Forel
- M. parallela Smith
- M. pellucida Smith
- M. pelops Seifert
- M. petita Radchenko
- M. pinetorum Wheeler
- M. pisarskii Radchenko
- M. punctiventris Roger
- M. quebecensis Francoeur
- M. radchenkoi Bharti and Sharma[4]
- M. ravasinii Finzi
- M. reticulata Smith
- M. rhytida Radchenko
- M. rigatoi Radchenko and Elmes
- M. ritae Emery
- M. rugiventris Smith
- M. rugosa Mayr
- M. rugulososcabrinodis Karawajew
- M. rupestris Forel
- M. salina Ruzsky
- M. samnitica Mei
- M. saposhnikovi Ruzsky
- M. seminigra Cresson
- M. serica Wheeler, W.M
- M. silvestrii Wheeler, W.M
- M. sinensis Radchenko, A.G., Zhou,S., and Elmes, G.W.
- M. sinica Wu and Wang
- M. smythiesii Forel
- M. spatulata Smith
- M. stangeana Ruzsky
- M. striatula Nylander
- M. striolagaster Cole
- M. sulcinodis Nylander
- M. suspiciosa Smith
- M. symbiotica Menozzi
- M. taediosa Bolton
- M. tahoensis Wheeler
- M. taibaiensis Wei, Zhou and Liu, 2001
- M. tamarae ElmesRadchenko and Aktac
- M. tenuispina Ruzsky
- M. tibetana Mayr
- M. titanica Radchenko
- M. transsibirica Radchenko
- M. trinodis Losana
- M. tschekanovskii Radchenko
- M. tulinae Elmes, Radchenko, and Aktac
- M. turcica Santschi
- M. unifasciata Bostock
- M. urbanii Radchenko
- M. vastator Smith
- M. vexator Smith
- M. villosa Radchenko and Elmes
- M. vittata Radchenko and Elmes
- M. wardi Radchenko
- M. wesmaeli Bondroit
- M. wheeleri Weber
- M. whymperi Forel
- M. williamsi Radchenko
- M. winterae (Kutter, 1973)
- M. wittmeri Radchenko
- M. yamanei Radchenko
- M. yoshiokai Weber
- M. zojae Radchenko
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
- [vérfű hangyaboglárka]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Myrmica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gallé László): A nemzeti park hangyái. In: Kárpáti László – Josef Fally (szerk.): Fertô–Hanság – Neusiedler See–SeewinkelNemzeti Park. Monografikus tanulmányok a Fertô és a Hanság vidékérôl. pp. 165–170.
- ↑ Himender Bharti, Alexander Radchenko, Sishal Sasi: Socially-parasitic Myrmica species (Hymenoptera, Formicidae) of Himalaya, with the description of a new species
- ↑ (2011) „Myrmica elmesi (Hymenoptera, Formicidae) a new species from Himalaya”. ZooKeys (124), 51–58. o. DOI:10.3897/zookeys.124.1586. PMID 21998533.
- ↑ Sociobiology: Volume 47, Number 2 and 2A, 2006. www.csuchico.edu . [2006. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források[szerkesztés]
- Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae) Archiválva 2022. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben. Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
- Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.
- Tartally: Tartally András: A hangyatartás legfontosabb praktikái hangyászoktól
- Brehm: Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0