Az alvajáró
| Vincenzo Bellini operái |
|---|
 |
|
Adelson és Salvini (1825) |
Az alvajáró (La Sonnambula) Vincenzo Bellini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Felice Romani írta. Ősbemutatójára 1831. március 6-án került sor Milánóban. Magyarországi bemutató: 1832. pesti Német színház.
Tartalomjegyzék |
Szereplők [szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Rodolfo gróf | basszus |
| Teresa, molnárnő | mezzoszoprán |
| Amina, Teresa fogadott leánya | szoprán |
| Elvino, földbirtokos | tenor |
| Lisa, kocsmárosné | szoprán |
| Alessio, paraszt | basszus |
| Jegyző | tenor |
Cselekménye [szerkesztés]
Első felvonás [szerkesztés]
- 1. kép: tér a kocsma előtt, háttérben egy malom
A falu népe vidáman ünnepli Aminát, aki ma adja kezét Elvinónak. Egyedül Lisa nem örül, mert ő szeretett volna a gazdag fiatalember hitvese lenni. Megérkezik a jegyző, aláírják a házassági szerződést, majd egy előkelő ismeretlen úr jelenik meg akiről még senki sem tudja hogy ő Rodolfó gróf. Teresa elmesél egy történetet a környék réméről aki éjjel szokta háborgatni a jámbor lelkeket. Az idegen nem hisz belőle egy szót sem, majd Lisával a fogadóba távozik.
- 2. kép: szoba a kocsmában
Lisa rettenetesen örül, mert a faluban ő tudta meg elsőnek, hogy az idegen nem más mint Rodolfó gróf. A grófot nem zavarja, hogy lelepleződött, sőt, udvarolgatni kezd Lisának. Egyszer csak a nyitott ablakon át egy fehér ruhás alak lép be a szobába. Lisa gyorsan elrejtőzik miközben elveszti kendőjét. Rodolfó meglepetten ismeri fel Aminát, aki csukott szemmel befekszik a gróf ágyába. A gróf, hogy elkerülje a kísértést csendesen távozik. A falu népe közben megtudta hogy tulajdonképpen a gróf az idegen és köszönteni jön az uraságot, legnagyobb meglepetésükre azonban Aminát találják a szobában. A hír eljut Elvinohoz, aki haraggal átkozza meg a hűtlennek hitt lányt és hallani sem akar többé róla.
Második felvonás [szerkesztés]
- 1. kép: a kastély felé vezető erdei út
A falu népe felkerekedett, hogy a grófi kastélyban kérje urát, bizonyítsa a kétségbeesett lány ártatlanságát. Maga Amina is jön, akiben csak Teresa anyai gondoskodása tartja a lelket. Szerencsétlenségükre találkoznak Elvinóval, aki dühében jegyese arcába vágja annak karikagyűrűjét.
- 2. kép: tér a kocsma előtt, háttérben egy malom
Másnap Lisa boldogan készül az esküvőre, már éppen indulnak amikor Rodolfó útjukat állja. Elmomdja, hogy került a szobájába Amina alvajáróként. A történetet azonban Elvino nem hiszi el, ahogy a falu népe sem. A nászmenet másodszor is elindul, de most Teresa állja útjukat és előveszi Lisa zsebkendőjét amelyet a gróf ágyában talált. Ebben a pillanatban Amina alvajáróként kilép a malom ablakán és egy vékony deszkán biztonsággal végigmegy a forgó malomkerekek felett. Most már Elvino is elhiszi a gróf magyarázatát, tehát már semmi nem akadályozza kettejük boldogságát.
Forrás [szerkesztés]
- John Lazarus: OPERA KÉZIKÖNYV, Várnai: OPERALEXIKON,
- Till Géza:Opera, Zeneműkiadó, Budapest
