Avarffy Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pordav (vitalap | szerkesztései) 2020. június 8., 12:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Avarffy Elek

Született1880. november 9.[1]
Arad
Elhunyt1946. január 23. (65 évesen)
Budapest
PártKeresztény Nemzeti Párt
(1919-1920)
KNEP
(1920)
Keresztény Nemzeti Párt
(1920-22)
VálasztókerületBudapest

Foglalkozásorvos, író, nemzetgyűlési képviselő

dr. Avarffy Elek (Arad, 1880. november 9. - Budapest, 1946. január 23.[2]) magyar orvos, politikus, író.

Élete

Aradon született 1880-ban. Középiskoláit Aradon, az orvosi egyetemet Budapesten végezte. Ugyanitt avatták az orvostudományok doktorává. Tizenegy évig volt tanársegéd a budapesti egyetem I. számú nőklinikáján. Fél évet a berlini egyetemen töltött, a legkiválóbb specialistáknál. Az orvosi szakirodalomnak egyik kitűnő művelője volt, sok tudományos értekezése jelent meg az „Orvosi Hetilap"-ban és a német tudományos szakfolyóiratokban. Az első világháború alatt rövid ideig a 29. honvéd gyalogezredben volt orvos, majd kórházparancsnok lett, működése elismeréséül Signum Laudis-szal tüntették ki. 1919-től Csilléry András, Friedrich István, Pekár Gyula és Bleyer Jakab mellett a Fehérház Bajtársi Egyesület nevű jobboldali csoportnak volt egyik meghatározó tagja. Ekkoriban fogott hozzá a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének megszervezéséhez, melynek az 1920-as évek elején Wein Dezső és Csilléry András mellett vezetője volt, később igazgatója, majd elnöke lett. A Tanácsköztársaság bukása után alapító tagja volt a Keresztény Nemzeti Pártnak. Az nemzetgyűlésbe a budapesti XIX. választókerületből jutott be a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. Győzelme egyike volt a legnehezebb és legnagyobb feltűnést keltő győzelmeknek, mert 8035 szótöbbséggel győzött báró Perényi Zsigmonddal szemben. 1922-ig maradt képviselő, ezután főorvosként dolgozott. 1920 és 1923 között a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja volt. 1922-ben pert vesztett Szabolcsi Lajos, az Egyenlőség című lap szerkesztője ellen. Avarffy élesen támadta az újság adatait, melyek szerint az első világháborúban mintegy tízezer zsidó tiszt és katona esett el.[3]

Írói munkássága

Szenvedélyes vadász volt, így szerzett tapasztalatait az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején több könyvben írta meg, 1920-tól kezdve rendszeres szerzője volt több vadászattal foglalkozó szakfolyóiratnak, sok írása jelent meg a Vadászlap-ban. Közeli barátja és tisztelője volt Bársony István írónak.

Művei

  • Vadászutakon
  • Vadászképek
  • Hej! Vadászok!
  • Őzhívás

Források

  • 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

Jegyzetek