Ankarai csata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 júliusából) |
| Ankarai csata | |||
 | |||
| Konfliktus | Oszmán – mongol háború | ||
| Időpont | 1402. július 20. | ||
| Helyszín | Çubukovasi mező, Ankara közelében | ||
| Eredmény | mongol győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 Ankarai csata
Pozíció Törökország térképén
| |||
 é. sz. 40° 09′, k. h. 32° 57′Koordináták: é. sz. 40° 09′, k. h. 32° 57′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ankarai csata témájú médiaállományokat. | |||
Az ankarai (törökösen angorai) csata 1402. július 20-án játszódott le az I. Bajazid szultán vezette Oszmán Birodalom és Timur Lenk seregei között.
Előzmények
A mongol Timur kán 1390-ben meghódította Grúziát és Örményországot, ezáltal közép-ázsiai országa az Oszmán Birodalom szomszédja lett. A konfrontáció hamarosan bekövetkezett: amikor Bajazid sarcot követelt az egyik Timur Lenknek hűséget esküdött török emirátustól, és annak megszállásával fenyegetőzött, a mongol fejedelem ezt személyes sértésnek vette. 1400-ban hadai kirabolták Szebaszteia (ma Sivas, Törökország) városát, amivel kivívta a szultán haragját és bosszúvágyát. Így történt, hogy amikor 1402-ben Timur keletről ismét Anatóliára tört, Bajazid sereget gyűjtött, és Ankara mellett kiharcolta az összecsapást. A törökök javarésze átállt azonban Timur mellé, valamint haderejét a Kelet-Anatólia területén nomadizáló türk Akkojunlu serege is erősítette Kara Jülük Oszmán vezetésével. Timur hadai így körülbelül 140 000 főre duzzadtak, míg Bajezid hada 65 ezer törökből és 20 ezer szerbből állt, utóbbiakat Lazarevics István fejedelem vezérelte, s a csatában ő irányította mind a szerb, mind a török lovasságot.
A csata
Az összecsapás nagyerejű török támadással kezdődött, amit a mongol lovasíjászok nyílzáporral fogadtak. Ezrek haltak meg, és sokan megadták magukat Timur Lenk hadseregének. A csata hevében a mongolok rátették kezüket a közeli Çubukovasi falu kútjára, ami az oszmán haderő egyetlen vízforrása volt. A török hadvezetés megpróbálta visszaszerezni, ekkor azonban hátbatámadták őket, és rengeteg oszmán katonát lemészároltak. Még maga Bajazid is fogságba esett, noha szerb nehézlovasai egyszer kiszabadították. Végül a szultán mongol rabságban halt meg a következő évben.
Jelentősége
Az európai országok eleinte támogatták Timur invázióját (a genovaiak állítólag felhúzták a mongol lobogót konstantinápolyi (Galata) városnegyedük falaira támogatásuk jeléül), hatalmas győzelme láttán azonban félni kezdtek, hogy esetleg tovább jönne nyugat felé. Ez azonban nem történt meg, sőt a Sánta Timur halálával óriási országa is felbomlott.
Az Oszmán Birodalom megbénítása egy időre késleltette a jó ideje törökök szorításában vergődő Bizánci Birodalom bukását, ám nem akadályozhatta meg: húsz éven belül az Oszmán Birodalom talpra állt, és addigra a közép-ázsiai Mongol Birodalom már részeire bomlott, melyek már nem képviseltek elég erőt a hódító törökök megállítására.
