Amuri daru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Amuri daru
White-naped crane arp.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Darufélék (Gruidae)
Nem: Grus
Faj: G. vipio
Tudományos név
Grus vipio
Pallas, 1811
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Amuri daru témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amuri daru témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amuri daru témájú kategóriát.

Az amuri daru (Grus vipio) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, azon belül a darufélék (Gruidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mongólia, Oroszország és Kína területén költ. Telelni Koreai-félszigetre, Japánba és Kazahsztánba vonul. A Távol-Kelet nedves rétein, füves, mocsaras területein él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 130-140 centiméter, szárnyfesztávolsága 200-230 centiméter, testtömege 5-6 kilogramm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint minden daru, ez a faj is szigorú monogám párkapcsolatban él, párját többnyire egy életre választja. Magvakkal, rügyekkel, levelekkel és kisebb állatokkal táplálkozik. Kinyújtott nyakkal és lábakkal repül.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím a nász idején kinyújtott nyakkal, feltartott fejjel udvarol a tojónak. A tojó a földre, növényi anyagokból épített kisebb halomra rakja tojásait. Általában kettő tojást tojik a tojó, melyeken a hímmel felváltva költenek 28-30 napig. A fiókákat is együtt nevelik fel.

Fészek tojással
és egy fiatal

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amuri daruból nagyjából 5000 egyed él a természetben, és létszáma folyamatosan csökken. Hajdan a kivételes szépségük miatt vadászták őket, ma már jelentősebb veszélyt jelent a mezőgazdaság térnyerése eredeti élőhelyükön. A párzásra alkalmas területek folyamatosan csökkennek, a sztyepp-tüzek és a mérgezések szintén jelentősen apasztják a létszámukat.

Az európai állatkertekben kb. 160 amuri daru él, többnyire párban. Tekintve a faj természetben való veszélyeztetettségét, nagyon fontos ennek a viszonylag kedvező populációméretnek a fenntartása. Ugyanakkor nem csak a megfelelő egyedszámra kell figyelni, hanem az állatkerti állatok genetikai változatosságára is, hiszen a „génbanki” funkciót csak ekkor tudja az állatkert megfelelően betölteni. A változatos génállományú populációk ugyanis jóval életképesebbek, jobban ellenállnak a járványoknak és a környezeti hatásoknak, így egy esetleges jövőbeni visszatelepítésre is alkalmasabbak.

Magyarországon egyetlen helyen, a Szegedi Vadasparkban élnek amuri darvak. Oda 2009-ben került egy pár amuri daru a müncheni, illetve a prágai állatkertből. A cél az, hogy a faj szaporításával támogassa a vadaspark a nemzetközi fajmegmentési programot. [1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Amuri daru (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]