Altötting

	Altötting
	; Altötting címere
	; Altötting címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Felső-Bajorország (Oberbayern)
Járás	Altötting járás
Polgármester	Herbert Hofauer
Irányítószám	84503
Körzethívószám	08671
Rendszám	AÖ
Testvérvárosok	Lista Fátima, Loreto, Lourdes, Mariazell, Częstochowa
	Népesség
Teljes népesség	13 104 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	536 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	403 m
Terület	23,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″
	Altötting Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Altötting weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Altötting témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Altötting város Németországban.

Fekvése[szerkesztés]

Dorfentől keletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Altötting a 17–18. században az itáliai Loretóhoz, vagy a francia Lourdes-hoz hasonló jelentőségű búcsújáró helynek számított.

A legalább 1200 éves múltra visszatekintő városka birtokosa 748-ban III. Tasziló bajor herceg, a legrégebbi német királyi ház az Agilolfing-dinasztia sarja volt, aki itt kápolnát is építtetett. III. Tasziló herceget 788-ban Nagy Károly fosztotta meg trónjától és itt erődített királyi várat is építtetett. Az ő dédunokája volt Karlmann király, aki itt 876-ban bazilikát kezdett építeni. 911-ben, a Karoling-dinasztia kihalása után a város a portyázó magyarok könnyű zsákmányává vált. 1228-ban a Wittelsbach bajor hercegek hozzákezdtek ugyan a bazilika helyreállításához, de aztán mivel a város messze volt, az észak felől természetes védelmet nyújtó Inn folyótól 2 km-rel északabbra létrehozták Új-Öttinget (Neuötting).

Az újonnan létrehozott Új-Ötting település gyors fejlődésnek indult , fontos kereskedelmi központtá vált és 1321-ben már megkapta a városjogot is.

A régi várost Altöttingent „már csak a csoda mentette meg”: 1489-ben egy hároméves kisfiú vízbe fulladt itt és miután a régi kápolnában az oltárra fektették feléledt. Azóta ez az isteni kegyelem kápolnája (Gnadenkapelle) és akkora hírneve lett, hogy a harmincéves háború katolikus hadvezére Tilly gróf csatái előtt ide járt imádkozni és később itt is temették el. De járt itt Mária Terézia és Mária Lujza is 1810-ben, Párizsba való utazása előtt. Napjainkban a nyári hónapokban zarándokok tízezrei érkeznek ide, esténként fáklyás felvonulásokat rendezve a kápolna körül.