Alexandriai Philón

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexandriai Philón
PhiloThevet.jpg
Született
i. e. 20
Alexandria
Elhunyt
45 (64 évesen)
Foglalkozása filozófus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai Philón témájú médiaállományokat.

Alexandriai Philón (i. e. 25–20 k. - i. sz. 41.[1]) görög nyelvű zsidó filozófus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Philón vagyonos zsidó családból született Alexandriában. Komoly hellenisztikus és zsidó műveltségre tett szert, ideális helyzetben volt ahhoz, hogy összekapcsolja a két tudásanyagot. Feladatának tekintette, hogy a judaizmust összhangba hozza a hellenizmus világával.

Philón életéről kevés adat áll rendelkezésre. Eleinte a tanulásnak és az elmélkedésnek szentelte magát, de később jobban bekapcsolódott az alexandriai zsidó közösség életébe. I. sz. 40 k. Rómába ment egy küldöttség élén, melynek feladata az volt, hogy Caligula császár elé tárja az alexandriai zsidók panaszait, akik megtagadták a birodalmi jelképek imádatát.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filozófiai értekezései megpróbálják összehangolni a Bibliát és a görög filozófiát, apologetikus művei a zsidó diaszpóra életébe engednek bepillantást (melyben kiemelhető az isteni gondviselés és az erényes élet szerepe), A szemlélődő életről pedig a terapeutákról szól. Bibliai munkáiban allegorikus módon értelmezi a Bibliát, hogy megmutassa: a Biblia összeegyeztethető a filozófiával, különösen a középső platonizmussal és a sztoikusokkal. Magyarázatai elsősorban a LXX-re, nem a héber szövegre épültek. Exegéziseiben a szó szerinti és az allegorikus értelmezést adja. Nagy hatást gyakorolt az alexandriai iskola keresztény bibliamagyarázatára.[2]

Philón és a kereszténység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vitatott, hogy hatott-e az Újszövetségre, különösen János Logosz-tanára. Nála a Logosz az Egy (Isten) kisugárzása, mely az emberekkel kapcsolja őt össze, a Logosznak pedig az igazság és a kegyelem személyes jellemzőit tulajdonította. Jánossal talán a zsidó bölcselet megszemélyesített Bölcsességének ismerete, illetve a hellenisztikus judaizmus köti össze mint „közös forrás”. Vitatott Philón, Pál és a Zsidó levél kapcsolata is.[2]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az elmélkedő életről. (De vita contemplativa)
  • Az igaz ember, az szabad is. (Quod omnis probus liber sit)
  • Mózes élete (De vita Mosis)
  • A világ teremtéséről (De opificio mundi)
  • Ábrahámról (De Abrahamo)
  • Józsefről (De Josepho)
  • A tízparancsolatról (De decalogo)
  • Az egyes törvényekről (De specialibus legibus)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 45 k. (Világirodalmi lexikon X. (P–Praga). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1986. 516. o. ISBN 963-05-3264-6)
  2. ^ a b Brown, R. E. – Perkins, P. - Saldarini, A. J.: Apokrifek, holt- tengeri tekercsek, egyéb zsidó irodalom. In: Biblikus tanulmányok. (Szerk. R. E. Brown – J. A. Fitzmyer – R. E. Murphy. (Jeromos Bibliakommentár III. kötet), Budapest, 2003. pp. 108-110.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brown, R. E. – Perkins, P. - Saldarini, A. J.: Apokrifek, holt- tengeri tekercsek, egyéb zsidó irodalom. In: Biblikus tanulmányok. (Szerk. R. E. Brown – J. A. Fitzmyer – R. E. Murphy. (Jeromos Bibliakommentár III. kötet), Budapest, 2003. pp. 108-110.
  • Világirodalmi lexikon X. (P–Praga). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1986. 516-17.. o. ISBN 963-05-3264-6