Afrikai kárókatona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Afrikai kárókatona
Pihenő példány
Pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)
Nem: Microcarbo
Bonaparte, 1856
Faj: M. africanus
Tudományos név
Microcarbo africanus
(Gmelin, 1789)
Szinonimák
  • Anhinga nana
  • Phalacrocorax africanus Gmelin, 1789
  • Plotus nanus
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Afrikai kárókatona témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai kárókatona témájú kategóriát.

Az afrikai kárókatona vagy hosszúfarkú kárókatona (Microcarbo africanus, korábban Phalacrocorax africanus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madár elsősorban Afrika Szaharától délre fekvő édesvizei mentén és Madagaszkáron fordul elő. Elterjedési területein nagy és stabil populációkat alkot, Észak-Afrikából azonban kipusztult.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Microcarbo africanus africanus
  • Microcarbo africanus pictilis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az afrikai kárókatona hossza 55-60 centiméter, a farok hossza 14-16 centiméter, testtömege 440-680 gramm. Szárnya viszonylag rövid, kis artériákkal sűrűn ellátott – ezek hatékonyan szabályozzák a madár testhőmérsékletét. A legtöbb vízimadáréval ellentétben a kárókatona szárnya gyorsan teleszívja magát vízzel, így segíti elő a madár merülését. Viszonylag hosszú, fekete farkát úszás közben kormánylapátként használja. Négy lábujja között úszóhártya feszül, ezek segítségével hajtja magát előre a vízben.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolóniákban költ, a költési időszakon kívül kevésbé társas. Tápláléka halak, békák, vízi rovarok és kisebb madarak. Legfeljebb 36 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el. A költés az év változó időszakaiban, kolóniákban történik. A fészek faágakból és növényekből áll, körülbelül 25 centiméter átmérőjű és 2-4 centiméter mély. Faágon vagy nádasban építi. A fészekalj 2-6 mészfehér, enyhén zöldes tónusú tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 23-25 napig kotlik. A fiatal madarak 5-7 hét elteltével repülnek ki.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)
  • Christidis, L., and W. E. Boles. 2008. Systematics and taxonomy of Australian birds. CSIRO Publishing, Collingwood, Victoria, Australia.
  • Gill, F., and D. Donsker (eds.). 2010. IOC World Bird Names (Version 2.4). Available at [1] (Accessed 12 May 2010).
  • Kennedy, M., R. D. Gray, and H. G. Spencer. 2000. The phylogenetic relationships of the shags and cormorants: can sequence data resolve a disagreement between behavior and morphology? Molecular Phylogenetics and Evolution 17: 345-359.
  • Siegel-Causey, D. 1988. Phylogeny of the Phalacrocoracidae. Condor 90: 885-905. Available at [2] (Accessed 13 May 2010).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]