Adraszteia (hold)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adraszteia
Adrastea.jpg
A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról
Felfedezése
Felfedező: David C. Jewitt, G. Edward Danielson
Alternatív nevek: Jupiter XV
Ideiglenes nevek: S/1979 J 1
Pályaadatok
Közelpont: 128 460 km (0,000859 CSE)
Távolpont: 128 930 km (0,000862 CSE)
Pálya kerülete: 808 600 km (0,005 CSE)
Pálya sugara: 128 694 km (0,000860 CSE)
Pálya excentricitása: 0,0018
Keringési periódus: 0,29826 nap (7 óra 9,5 perc)
Min. pályamenti sebesség: 31,322 km/s
Átl. pályamenti sebesség: 31,378 km/s
Max. pályamenti sebesség: 31,435 km/s
Inklináció: 2,22° (az ekliptikához képest)
0,00° (a Jupiter egyenlítőjéhez képest)
Anyabolygó: Jupiter
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő: 20 km (26×20×16 km)
Felszín területe: ~5300 km²
Térfogat: ~4400 km³
Tömeg: 7,5·1017 kg
Átlagos sűrűség: 3,0 g/cm³
Felszíni gravitáció: ~0,005 m/s² (0,001 g)
Szökési sebesség: ~0,011 km/s
Forgási periódus: szinkronforgás
Forgási sebesség: 11 km/h
Tengelyferdeség: nincs
Albedó: 0,10
Felszíni hőm.:
   Kelvin
min átl. max
  ~122 K  
Atmoszféra
Légköri nyomás: 0 kPa

Az Adraszteia (görögül Αδράστεια), vagy Jupiter XV, a Jupiter második ismert holdja (a bolygótól távolodva). A Voyager 2 szonda által 1979-ben készített képeken fedezték fel, és a S/1979 J 1 jelzést kapta (IAUC 3454) azután, hogy a felfedezést a Science-ben tették közzé (206. kötet, 951. oldal, 1979. november 23.). 1983-ban megkapta hivatalos nevét a mitológiai Adraszteia után, aki Jupiter és Ananké lánya volt.

A Jupiter belső holdjai közül a legkisebb.

Az Adraszteia volt az első olyan természetes hold, melyet bolygóközi szonda által készített képek segítségével fedeztek fel, és nem teleszkópos képkészítéssel.

Az Adraszteia a Jupiter gyűrűin belül helyezkedik el, és anyaga egy részének forrása lehet.

A Voyager-2 által 1979. július 8-án készített kép, melyen felfedezték a holdat.