Adraszteia (hold)
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
![]() A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról |
|||||||
| Felfedezése | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Felfedező: | David C. Jewitt, G. Edward Danielson | ||||||
| Alternatív nevek: | Jupiter XV | ||||||
| Ideiglenes nevek: | S/1979 J 1 | ||||||
| Pályaadatok | |||||||
| Közelpont: | 128 460 km (0,000859 CSE) | ||||||
| Távolpont: | 128 930 km (0,000862 CSE) | ||||||
| Pálya kerülete: | 808 600 km (0,005 CSE) | ||||||
| Pálya sugara: | 128 694 km (0,000860 CSE) | ||||||
| Pálya excentricitása: | 0,0018 | ||||||
| Keringési periódus: | 0,29826 nap (7 óra 9,5 perc) | ||||||
| Min. pályamenti sebesség: | 31,322 km/s | ||||||
| Átl. pályamenti sebesség: | 31,378 km/s | ||||||
| Max. pályamenti sebesség: | 31,435 km/s | ||||||
| Inklináció: | 2,22° (az ekliptikához képest) 0,00° (a Jupiter egyenlítőjéhez képest) |
||||||
| Anyabolygó: | Jupiter | ||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||
| Átlagos átmérő: | 20 km (26×20×16 km) | ||||||
| Felszín területe: | ~5300 km² | ||||||
| Térfogat: | ~4400 km³ | ||||||
| Tömeg: | 7,5·1017 kg | ||||||
| Átlagos sűrűség: | 3,0 g/cm³ | ||||||
| Felszíni gravitáció: | ~0,005 m/s² (0,001 g) | ||||||
| Szökési sebesség: | ~0,011 km/s | ||||||
| Forgási periódus: | szinkronforgás | ||||||
| Forgási sebesség: | 11 km/h | ||||||
| Tengelyferdeség: | nincs | ||||||
| Albedó: | 0,10 | ||||||
| Felszíni hőm.: Kelvin |
|
||||||
| Atmoszféra | |||||||
| Légköri nyomás: | 0 kPa | ||||||
Az Adraszteia (görögül Αδράστεια), vagy Jupiter XV, a Jupiter második ismert holdja (a bolygótól távolodva). A Voyager 2 szonda által 1979-ben készített képeken fedezték fel, és a S/1979 J 1 jelzést kapta (IAUC 3454) azután, hogy a felfedezést a Science-ben tették közzé (206. kötet, 951. oldal, 1979. november 23.). 1983-ban megkapta hivatalos nevét a mitológiai Adraszteia után, aki Jupiter és Ananké lánya volt.
A Jupiter belső holdjai közül a legkisebb.
Az Adraszteia volt az első olyan természetes hold, melyet bolygóközi szonda által készített képek segítségével fedeztek fel, és nem teleszkópos képkészítéssel.
Az Adraszteia a Jupiter gyűrűin belül helyezkedik el, és anyaga egy részének forrása lehet.
|
||||||||||||||||||||||||||


