Adonyi Nagy Mária
| Adonyi Nagy Mária | |
 | |
| Adonyi Nagy Mária | |
| Élete | |
| Születési név | Nagy Mária |
| Született | 1951. október 6. Éradony, Románia |
| Elhunyt | 2015. október 13. (64 évesen) Berettyóújfalu |
| Nemzetiség | magyar |
Adonyi Nagy Mária (Éradony, 1951. október 6. – Berettyóújfalu, 2015. október 13.) költő, újságíró, műfordító. (Az Adonyi felvett neve.)
Életútja
A székelyhídi és a nagyváradi 3-as számú (ma Ady Endre) gimnáziumban tanult, ez utóbbiban érettségizett 1970-ben, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári diplomát szerzett 1974-ben. Három évig Szatmárnémetiben tanított, ezt követően egy évig munkanélküli volt, 1978-tól Bukarestben a Munkásélet, 1979-től 1989 végéig A Hét belső munkatársa.
Irodalmi pályáját versekkel, kritikákkal az Utunkban kezdte 1969-ben. Bár első kötetének anyagát 1974-ben leadta a kiadónak, az csak 1978-ban jelenhetett meg a cenzúra többszörös rostálása miatt. Szerepelt a Varázslataink (1974) és a Kimaradt Szó (1979) antológiákban, később a Bábel tornyán c. Echinox-antológiában (1983), a Magyar költőnők antológiája (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997), az Álmok szállodája: erdélyi magyar költők, 1918–2000 c. antológiában (Kolozsvár, 2002), majd a 111 vers erdélyi költőnőktől c. gyűjteményes kötetben (Kolozsvár, 2006).
Képtelennek tetsző, de a valóság áramaiból fölbukkanó képzettársításai kozmikus látást és léttudatot kapcsolnak költészetéhez. A romániai magyar irodalomban a harmadik Forrás-nemzedékhez sorolják.
Az 1990-es években bekapcsolódott a romániai magyarság közéletét érintő kérdésekbe,[1] majd közreműködött a Romániai magyar ki kicsoda, 1997 c. kiadvány szerkesztésében (Scripta Kiadó, Nagyvárad, 1997).
1989. december 22–23-án egyedüli magyar újságíróként járt azokon a bukaresti utcákon, ahol lőttek. Tapasztalatairól, az 1989-es romániai forradalom furfangos ellopásáról később a Terrorizmus[2] című sorozatában számolt be a Valóság hasábjain. 1990–1992 között a bukaresti Romániai Magyar Szó, majd a Valóság szerkesztője, 1992–1995 között a nagyváradi Erdélyi Napló szerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese. 1996-ban az Erdélyi Híradó könyvkiadó részlegének főszerkesztője, majd a Scripta Kiadó szerkesztője. Nagyváradi munkalehetőségeinek végleges megszűnése után Budapestre települt át, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának olvasószerkesztője lett.
Művei (válogatás)
Önálló verskötetei
- Emlék jelen időben[3] (Bukarest, 1978. Forrás könyvsorozat)
- Állatövi jegyek (Bukarest, 1982)[4]
Műfordításkötet
- Johannes Bobrowski legszebb versei (Bukarest, 1988)
Jegyzetek
- ↑ Adonyi Nagy Mária: Lantos Tamás képviselő úr szerint lesz Bolyai Egyetem Kolozsváron! = Valóság (Bukarest), 1990. november 30.
- ↑ Terrorizmus[halott link]
- ↑ Emlék jelen időben c. verskötete[halott link]
- ↑ Állatövi jegyek
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 13. o. ISBN 963-05-6805-5
- Erdélyi magyar ki kicsoda, 1997, Scripta Kiadó, Nagyvárad, 1997.
További információk
- Markó Béla: Beszélgetés Adonyi Nagy Máriával. Igaz Szó, 1977/8.
- Szász János: A költő birtoklevele. A Hét, 1978/27.
- Németi Rudolf: Jelentés a partról. A Hét, 1978/27.
- Cs. Gyimesi Éva: A teljesség: kötelesség. Utunk, 1979/2.
- Borcsa János: Szólni – "vershullás idején". Korunk, 1979/4.
- Mózes Attila: A szomorúság transzparenciája. Utunk, 1982. október 29.
- Adonyi Nagy Mária, irodalom.elender.hu
- Adonyi Nagy Mária: Emlék jelen időben Versek, adatbank.transindex.ro
- Elhunyt Adonyi Nagy Mária költő, újságíró, Krónika, 2015. október 21.
- Stanik István: Adonyi Nagy Mária (1951–2015), Erdélyi Napló, 2015. november 1.
- Búcsúzunk Adonyi Nagy Máriától, Reggeli Újság, 2015. október 22. Online hozzáférés
.svg){kind=small}
