A zongoratanárnő (film)
| A zongoratanárnő (La pianiste) | |
| 2001-es francia–osztrák–német film | |
| Rendező | Michael Haneke |
| Producer | Veit Heiduschka |
| Alapmű | Elfriede Jelinek: A zongoratanárnő |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Michael Haneke |
| Főszerepben | Isabelle Huppert Annie Girardot Benoît Magimel |
| Operatőr | Christian Berger |
| Vágó | Nadine Muse Monika Willi |
| Jelmeztervező | Annette Beaufays |
| Díszlettervező | Hans Wagner |
| Gyártás | |
| Gyártó | Arte, Bavaria Film International, Bayerischer Rundfunk, Canal+, Centre National de la Cinématographie, Eurimages, Les Films Alain Sarde, MK2 Productions, Vienna Film Fonds, Wega Film, arte France Cinéma, Östereichisches Filminstitut, Österreichischer Rundfunk |
| Ország |  Ausztria Franciaország Németország |
| Nyelv | francia német |
| Forgatási helyszín | Bécs |
| Játékidő | 131 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  MK2 Diffusion Budapest Film |
| Bemutató | 2001. május 14. 2002. április 26. |
| Korhatár | 18 év |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A zongoratanárnő (La pianiste) 2001-ben bemutatott francia–osztrák–német filmdráma Michael Haneke rendezésében. A forgatókönyvet Haneke Elfriede Jelinek azonos című regényéből írta. A főszerepeket Isabelle Huppert, Benoît Magimel és Annie Girardot alakítja. A felkavaró alkotás elnyerte a 2001-es cannes-i filmfesztivál zsűrijének nagydíját, valamint a legjobb férfi és a legjobb női alakításért járó elismerést.
Cselekmény
A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.
Szereplők
- Erika Kohut (Isabelle Huppert)
- Anya (Annie Girardot)
- Walter Klemmer (Benoît Magimel)
- Schober kisasszony (Susanne Lothar)
- Dr. Blonskij (Udo Samel)
- Anna Schober (Anna Sigalevitch)
- Madame Gerda Blonskij (Cornelia Köndgen)
Háttér
A film alapjául Elfriede Jelinek 1983-ban megjelent A zongoratanárnő című önéletrajzi ihletésű regénye szolgált. Az írónő kezdetben idegenkedett művének megfilmesítésétől, mert úgy vélte, hogy regénye nagyon nyelvközpontú és egy filmes adaptáció ezt nem tudná teljes mértékben visszaadni.[1]
Haneke eredetileg Jeanne Moreau-t szerette volna felkérni a címszerepre, de ő nem vállalta el.[2] Isabelle Huppert-t a rendező személye győzte meg arról, hogy vállalja el a szerepet. „A zongoratanárnő papíron annyira hajmeresztőnek tűnt, hogy órákig morfondíroztam, el kellene-e vállalnom, vagy sem?” – nyilatkozta a színésznő, akire a rendező már Furcsa játék (1997) című filmjének főszerepét is rá szerette volna bízni, de akkor nemet mondott.[3] A filmben valóban Huppert zongorázott: a forgatás előtt egy évvel újra gyakorolni kezdett, hogy felfrissítse zongoratudását.[4]
Fogadtatás, kritikai visszhang
A zongoratanárnő többségében pozitív fogadtatásra talált, melyet a kritikusok erőteljes és felkavaró alkotásként jellemeztek. Dicsérték a színészek, különösen a főszereplő Isabelle Huppert alakítását. A The Los Angeles Times cikkében Kevin Thomas úgy véli, hogy a film a díjak ellenére a közönség egy része számára túl erős lesz.[5] Stephen Holden a The New York Times újságírója Isabelle Huppert teljesítményét méltatja, aki „Erika Kohutként az egyik legnagyszerűbb alakítását nyújtja a filmvásznon.”[6]
A Népszabadság kritikusa szerint Haneke alkotása „Igazi polemikus film: nem mehetsz el mellette legyintve, hatását sem teheted le napokig. És nem lesz tőle jókedved.”[7] A Mozinet cikkírója Kárpáti György úgy véli, hogy „A langyos és (szándékosan) félrevezető első tíz perc után a Zongoratanárnő kegyetlen és kíméletlen drámává fajul el, amelynek nyersessége az utolsó évek egyik legjobb európai filmjévé emeli az alkotást.”[8] A Filmvilág folyóiratban Földényi F. László írt recenziót a filmről. Úgy véli, hogy Haneke törekedett arra, hogy mind hangulatában, mind cselekményében hű maradjon az eredeti regényhez, de Huppert „alakításával az elcsépeltnek tetsző témát vadonatújjá varázsolja, s olyan erotikus kisugárzást ad a figurának, amelynek Elfride Jelinek alapul szolgáló regényében nyoma sincsen.”[9]
Rokon alkotások
A zongoratanárnő illeszkedik az elmúlt évek azon alkotásainak sorába, melyekben az emberi kapcsolatok és a szexualitás viszonya áll a történetek középpontjában és a testiség ábrázolása jóval bátrabban és hangsúlyosabban jelenik meg, nem egyszer a pornófilmekre jellemző nyíltsággal. Ezen filmek közül Leos Carax Pola X (1999), Catherine Breillat Románc (1999), Virginia Despentes és Coralie Legyél velem! (2000), Lars von Trier Idióták (1998) vagy Patrice Chéreau Intimitás (2001) című alkotását érdemes megemlíteni.[10]
Jelentősebb díjak, jelölések
- BAFTA-díj (2002)
- jelölés: Veit Heiduschka, Michael Haneke (legjobb nem angol nyelvű film)
- Cannes-i filmfesztivál (2001)
- díj: Michael Haneke (Zsűri nagydíja)
- díj: Benoît Magimel (legjobb férfi alakítás)
- díj: Isabelle Huppert (legjobb női alakítás)
- jelölés: Michael Haneke (Arany Pálma)
- Bodil-díj (2003)
- jelölés: Michael Haneke (legjobb nem amerikai film)
- César-díj (2002)
- díj: Annie Girardot (legjobb női mellékszereplő)
- jelölés: Isabelle Huppert (legjobb színésznő)
- Európai Filmdíj (2001)
- díj: Isabelle Huppert (legjobb színésznő)
- jelölés: Benoît Magimel (Közönségdíj – legjobb színész)
- jelölés: Isabelle Huppert (Közönségdíj – legjobb színésznő)
- jelölés: Michael Haneke (Közönségdíj – legjobb rendező)
- jelölés: Veit Heiduschka (legjobb film)
- jelölés: Michael Haneke (legjobb forgatókönyv)
- New York-i Filmkritikusok Egyesülete (2002)
- 3. helyezés: Isabelle Huppert (legjobb színésznő)
- Pulai filmfesztivál (2002)
- díj: Isabelle Huppert (Arany Aréna – legjobb színésznő)
Jegyzetek
- ↑ Marie Rivière: Elfriede Jelinek – Interview (angol nyelven). Kino International. [2006. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 5.)
- ↑ Kriston László (2006. június 1.). „„Amikor csak akarod” - Jeanne Moreau színésznő”. Magyar Narancs XVIII (22). ISSN 1587-0647.
- ↑ Kriston László (2008. május 8.). „„Folyton vonzónak kell látszanunk” - Isabelle Huppert színésznő”. Magyar Narancs XX (19). ISSN 1587-0647.
- ↑ The Piano Teacher (angol nyelven). Trivia. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2012. június 5.)
- ↑ Thomas, Kevin. „The Piano Teacher”, The Los Angeles Times , 2002. április 12.. [2012. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. június 5.) (angol nyelvű)
- ↑ Holden, Stephen: The Piano Teacher – Kinky and Cruel Goings-On in the Conservatory (angol nyelven). Movie Review. The New York Times, 2002. március 29. (Hozzáférés: 2012. június 5.)
- ↑ Almási Miklós: Jelenetek az árnyékból (magyar nyelven). Népszabadság. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ↑ Kárpáti György: A zongoratanárnő. Mozinet. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ↑ Földényi F. László (2002. február). „Jéghideg erotika (Michael Haneke: A zongoratanárnő)”. Filmvilág XLV (2), 43–45. o. ISSN 0428-3872.
- ↑ Gelencsér, Gábor (2002. június). A test filmje – Művészet és pornográfia (magyar nyelven). Filmvilág XLV (6), 25–28. o. ISSN 0428-3872. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
Források
- Hivatalos oldal (angolul)
- A zongoratanárnő az Internet Movie Database oldalon (angolul) (angolul)
