A világ második legjobb gitárosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 89.134.199.86 (vitalap) 2020. december 22., 11:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Pongyola fogalmazás és link hiánya)
A világ második legjobb gitárosa
(Sweet and Lowdown)
1999-es amerikai film
RendezőWoody Allen
ProducerJean Doumanian
Műfaj
ForgatókönyvíróWoody Allen
FőszerepbenSean Penn
Samantha Morton
Uma Thurman
ZeneDick Hyman
OperatőrZhao Fei
VágóAlisa Lepselter
DíszlettervezőSanto Loquasto
Gyártás
GyártóSweetland Films
Ország USA
Nyelvangol
Forgatási helyszín
Játékidő95 perc
Költségvetés$29,750,000
Forgalmazás
ForgalmazóSony Pictures Classics
BemutatóUSA 1999. szeptember 3.
magyar 2000. november 16.
További információk
SablonWikidataSegítség

A világ második legjobb gitárosa egy 1999-es amerikai filmvígjáték Woody Allen rendezésében. A film egy az 1930-as években élt, kitalált jazzgitáros, Emmet Ray (Sean Penn) történetét meséli el, áldokumentumfilmes eszközökkel.

A film két szereplőjét (Sean Pennt, és Samantha Mortont) is Oscar-díjra jelölték alakításáért.

Történet

Emmet Ray (Sean Penn) egy 1930-as évekbeli, némiképp ismertté vált jazzgitáros, aki később rejtélyes módon eltűnt a nyilvánosság elől. Bár tehetséges zenész volt, magánéletében sikertelen volt. Tékozló szoknyavadász volt, alkoholizmusa miatt gyakran késett előadásairól, és úgy vélte, a szerelem tönkretenné zenei pályafutását. Kedvelt hobbija volt patkányokra lövöldözni a szemétlerakónál. Ray bálványozta Django Reinhardt-ot, jelenlétében rosszullét kerülgette, de úgy tartotta, Django után ő a világ második legjobb gitárosa.

Egy dupla randin Ray megismerkedett Hattie-vel (Samantha Morton), egy néma mosónővel. A kezdeti kommunikációs problémák ellenére később komoly és szeretetteljes kapcsolat alakul ki közöttük. Amikor Ray Hollywoodba utazik, ahol egy kisebb filmben zenél, Hattie is vele tart. Egy rendező felfedezi, és rövid színészi karrierbe kezd. Ray azonban meg van győződve arról, hogy egy nagy zenész nem kötheti le magát egyetlen nővel, ezért megszökik. Hirtelen elhatározásból feleségül veszi a nála magasabb társadalmi státuszú Blanche Williams-t (Uma Thurman). Blanche azonban csak az alsóbb osztályok iránti kíváncsisága, és írói munkájához való inspiráció miatt van vele.

Amikor Blanche megcsalja egy gengszterrel, Ray elhagyja, és felkeresi Hattie-t. Abban bízik, hogy visszafogadja, de felfedezi, hogy már házas, és két gyermeke van. Később egy randin dühöngve összeomlik, és rádöbben, hogy hibázott. Gitárját egy oszlophoz csapkodva szétveri. A dokumentumfilmes kommentár megjegyzi, hogy Ray utolsó művei legendás színvonalúak voltak, végre elérték Reinhardt-éit.

Háttér

Allen már a 70-es években tervezett egy filmet, amely egy 30-as évekbeli jazzgitárosról szólna, de terveit stúdiója, a United Artists nem fogadta lelkesedéssel. 1998-ban azonban visszatért ötletéhez.

Emmet Ray szerepét eredetileg Allen maga szerette volna játszani, de végül mégis Sean Penn mellett döntött. Rajta kívül még Johnny Depp neve merült fel. Allen később azt nyilatkozta, jól tette, hogy Penn mellett döntött.

A filmet New Yorkban, és New Jerseyben forgatták.

A film zenéjét Dick Hyman szerezte, míg Howard Alden játszotta a gitárszólókat. Alden volt az is, aki felkészítette Pennt a film gitározós jeleneteire.

Szereplők

Szereplő Színész Magyar szinkron
Emmet Ray Sean Penn Kaszás Attila
Hattie Samantha Morton (nem szólal meg)
Al Torrio Anthony LaPaglia Reviczky Gábor
Blanche Uma Thurman Für Anikó

Fogadtatás

Díjak

A filmben nyújtott alakításáért Sean Pennt, és Samantha Mortont Oscar-díjra jelölték. Morton jelölésének különlegessége, hogy egyetlen sornyi szöveg nélkül érte el.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sweet and Lowdown című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források