Fogd a pénzt és fuss!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fogd a pénzt és fuss!
(Take the Money and Run)
Rendező Woody Allen
Producer Charles Joffe
Forgatókönyvíró Woody Allen
Mickey Rose
Főszerepben Woody Allen
Janet Margolin
Louise Lasser
Zene Marvin Hamlisch
Vágó Ron Kalish
Paul Jordan
Gyártás
Gyártó ABC Films
Ország  Egyesült Államok
Nyelv angol
magyar szinkron
Időtartam 85 perc
Költségvetés 1,5 millió dollár
Forgalmazás
Forgalmazó Egyesült Államok United Artists
Bemutató Egyesült Államok 1971. április 28.
Bevétel 3 millió dollár
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Fogd a pénzt és fuss! (eredeti cím: Take the Money and Run) 1969-ben bemutatott amerikai film, amelyet Woody Allen írt és rendezett, valamint ő alakítja a címszerepet is.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film főszereplője egy piti bűnöző, Virgil Starkwell. A film – áldokumentarista eszközökkel – végigköveti Starkvell pályafutását gyerekkorától kezdve végső letartóztatásáig. A film a burleszkekből ismert eszközökkel, vizuális és verbális poénokkal mutatja be a szerencsétlen bűnöző sikertelen karrierjét, aki szappanból faragott pisztollyal akar megszökni a börtönből, és az ékszerboltból is csak egy értéktelen üveglapot sikerül elemelnie.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész
Virgil Starkwell Woody Allen
Louise Janet Margolin

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A filmben egy kisebb szerepben feltűnik Louise Lasser, aki 1966 és 1970 között Woody Allen felesége volt.
  • Woody Allen így nyilatkozott a film szerkezetéről a róla szóló, Woody Allen: A Life in Film című könyvben: „A Fogd a pénzt és fuss! egy korai áldokumentumfilm. Az ötlet, hogy dokumentumfilmet készítsek, amit végül a Zeliggel tökéletesítettem, attól a pillanattól bennem volt, hogy elkezdtem filmezni. Úgy gondoltam, hogy ez megfelelő eszköz a vígjátékcsinálásra, mert a dokumentumfilm formátuma nagyon komoly, így egyből egy olyan területen kezdhetsz el dolgozni, ahol bármilyen apró dolog, amellyel felborítod a rendet, vidámság teremt. (...) És így nevetésről nevetésre mesélheted el a történetet. A film minden hüvelykje azzal a céllal készült, hogy nevettessen.”
  • A film egyes jeleneteit a San Quentin állami börtönben forgatták. Száz rab, némi juttatás fejében, részt vett a munkában. A filmesek bőrére minden reggel olyan pecsétet nyomtak, amely csak ultraviola fényben volt látható, így különböztették meg az őrök este azokat, akik kimehettek a börtönből.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bernhard Wolff című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.