A nap szépe
| A nap szépe (Belle de jour) | |
| 1967-es francia film | |
 | |
| Rendező | Luis Buñuel |
| Producer | Henri Baum Raymond Hakim Robert Hakim |
| Alapmű | Joseph Kessel: Belle de jour |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Luis Buñuel Jean-Claude Carriére |
| Főszerepben | Catherine Deneuve Jean Sorel Michel Piccoli Genevieve Page |
| Zene | Michel Magne |
| Operatőr | Sacha Vierny |
| Vágó | Louisette Hautecoeur |
| Hangmérnök | René Longuet |
| Jelmeztervező | Yves Saint-Laurent |
| Gyártás | |
| Gyártó | Five Film |
| Ország |  Franciaország Olaszország |
| Nyelv | francia spanyol |
| Forgatási helyszín | Párizs |
| Játékidő | 101 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Allied Artists Pictures Corporation |
| Bemutató |  1967. május 24. 1967. október (Velencei Filmfesztivál) |
| Díj(ak) | Arany Oroszlán Pasinetti-díj |
| Korhatár | .svg){kind=icon} III. kategória (F/4969/J) |
| Kronológia | |
| Következő | Örök szépség |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A nap szépe (franciául: Belle de jour) 1967-es francia-olasz film, Catherine Deneuve-vel a főszerepben. A filmet Luis Buñuel rendezte, Joseph Kessel 1928-ban megírt azonos című novellája alapján. A film 1967-ben a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a Pasinetti-díjat, valamint a fesztivál fődíját az Arany Oroszlánt.
Szereplők
- Catherine Deneuve – Séverine Serizy mint a nap szépe
- Jean Sorel – Pierre Serizy
- Michel Piccoli – Henri Husson
- Geneviève Page – Madame Anais
- Pierre Clémenti – Marcel
- Georges Marchal – A herceg
- Françoise Fabian – Charlotte
- Macha Méril – Renée
- Muni – Pallas
- Maria Latour – Mathilde
Történet
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Séverine Serizy szép, fiatal háziasszony Párizsban, férje – Pierre – híres orvos, kórházban dolgozik. A házaspár szereti egymást, boldogan élnek, ám Séverine-nek különös álmai vannak. Álmában rendszeresen kikötözik, megverik, megalázzák, a néző számára világos, hogy Séverine mazochista. Ám titkolja, egészen addig, amíg egy közös ismerősük – Henri – meg nem sejti a nő elfojtott vágyait. Henri egy luxus-bordélyházat ajánl Séverine-nek, ahol úgymond "eltöltheti az időt".
Séverine meglátogatja a bordélyházat, aminek vezetője, Madame Anais szívesen fogadja, és megállapodnak abban, hogy Séverine naponta fog dolgozni, de csak nappal, mivel vacsorára haza kell érnie férjéhez. A neve ezért a bordélyban a "nap szépe" lesz. Madame Anais folyamatosan vezeti be a prostitúcióba Séverine-t, falba rejtett kémlelőnyílásokon fedezi fel, hogy a többi lány hogyan szolgálja ki az ügyfeleket, mit kell neki is csinálnia. Az első alkalomkor megpróbál elmenekülni, ám végül a kuncsaft az ellenállását szó szerint megtöri, és ez élvezetet okoz a mazochista Séverine-nek. Egy alkalommal egy bíró jön a bordélyba, aki szintén mazochista, azt kéri Séverine-től, hogy üsse meg, büntesse meg. Erre azonban – mivel ő maga is ilyen ösztönökkel rendelkezik – nem hajlandó és a továbbiakban Madame Anais mazochista ügyfeleket nem közvetít Séverine-hez.
Az asszony titkolja férje előtt a "munkáját", ám egy nap a bordélyt meglátogatja Henri is, aki egykor megadta neki a címet, és megfenyegeti. Hónapok telnek el, mikor megjelenik Marcel, egy szegény, bűnöző, erőszakos jellemű fiatalember, aki azonnal beleszeret Séverine-be. Csak hozzá akar járni, más nő nem érdekli, folyton a családja, lakóhelye iránt érdeklődik. Séverine egy herceg kastélyába is elmegy, ahol a herceg a pincében egy koporsóban akar Séverine-nel szeretkezni. Séverine végül úgy határoz, hogy abbahagyja a "munkát", ám ezt Marcel nem veszi tudomásul, követi, telefonon zaklatja. Egy nap észreveszi, hogy Séverine valójában házas, ekkor elhatározza, hogy megöli Pierre-t. Az utcán támad rá, és Pierre-t megbénítja. A rendőrség később lelövi a menekülő Marcelt. Séverine otthonukban ápolja Pierre-t, aki vak és néma is a támadás óta. Séverine-nek elmúlnak mazochisztikus álmai. Egy nap felkeresi őket Henri és elmondja Pierre-nek Séverine egykori "munkáját". A film Séverine újabb fantáziájával ér véget.
Mazochisztikus elemek
Séverine minden álma úgy kezdődik, hogy egy lovaskocsival viszik ki egy rétre, erdőbe, a lovaskocsi csengői csilingelnek – gyakorlatilag ez az egyetlen hangeffektus az egész filmben – majd megállnak és Séverine-t gyalázzák a kocsi utasai, így Henri és Pierre is. Egy jelenetben Pierre végignézi, hogy a lovaskocsi vezetője megerőszakolja Séverine-t, másik alkalommal a tengerparton áll egy póznához kikötözve és Henri és Pierre iszapot, sárt, földet dobál a nőre. A fantáziálásából mindig ugyanaz a mondat hozza vissza a film valóságába Séverine-t: Pierre megkérdezi "-Mire gondolsz Séverine?" – amire a nő mindig ugyanazt válaszolja "-Rád gondoltam Pierre."
A film szerkezete
Mint ahogy a legtöbb Buñuel-filmben, itt is találkozhatunk szürrealista elemekkel, bár nem olyan sokkal, mint más filmjeiben. Ilyenek például a pincében lévő koporsóban fekvő herceg képe, a már néma-vak-talán süket is, karosszékben ülő, fekete szemüveget viselő Pierre a film végén, a lovaskocsi száguldása, a csengettyűk csilingelése, az összevágott képsorok, miközben Séverine-re sarat, iszapot dobálnak.
Díjak
- Velencei Filmfesztivál (1967)
- díj: Arany Oroszlán – Luis Buñuel
- díj: Pasinetti-díj a legjobb film kategóriában
- BAFTA-díj (1969)
- jelölés: legjobb filmszínésznő – Catherine Deneuve
- Mozi Kritikusok Francia Szindikátusa (1968)
- díj: kritikusok díja (legjobb film) – Luis Buñuel
- Bodil Awards (1968)
- díj: legjobb európai film – Luis Buñuel
Egyéb
- Luis Buñuel is szerepel a filmben: egy kávéház teraszán üldögél egy jelenetben.
- "Belle de jour" – "a nap szépe" a neve napjainkban egy liliomnak Franciaországban, ami csak nappal virágzik, hasonlóan Séverine-nel, aki estére hazatér férjéhez.
