A medve (film, 1988)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A medve
(L'Ours)
Rendező Jean-Jacques Annaud
Producer Claude Berri
Alapmű James Oliver Curwood: The Grizzly King (regény, 1916)
Forgatókönyvíró Gérard Brach
Főszerepben Bart, a medve
Douce, a medvebocs
Tchéky Karyo
André Lacombe
Jack Wallace
Zene Philippe Sarde
Operatőr Philippe Rousselot
Vágó Noëlle Boisson
Hangmérnök Laurent Quaglio
Gyártás
Ország  Franciaország
Nyelv angol
Időtartam 92 perc
Forgalmazás
Forgalmazó TriStar Pictures
Bemutató 1988. október 19. Franciaország
Bevétel 31 753 898 USD
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A medve (eredeti cím: L'Ours) 1988-ban bemutatott francia természetfilm.

A történet két medve életét követi nyomon a természetben: a medvebocs anyja meghalt egy sziklaomlásban, a felnőtt medvét pedig egy vadász sebesíti meg a vállán. A történet szokatlansága, hogy a hím medve befogadja az elárvult medvebocsot és gondoskodik róla.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1885, Brit-Kolumbia.

Egy fiatal medvebocs anyja meghal egy sziklaomlásban, miközben vadmézet ás ki egy fa odvából. A bocs igyekszik élelmet és búvóhelyet találni. A hegység másik részében egy felnőtt hím grizzlyt két vadász üldöz (Jack Wallace és Tchéky Karyo). A fiatalabb vadász nem tud ellenállni, hogy rálőjön a medvére, noha az elég messze van tőle. A medve bal válla erősen vérzik, de el tudja hagyni a helyszínt. Egy sáros pocsolyába fekszik, a sérült vállát egy darabig a vízben tartja. Ide érkezik meg a bocs, és a seb nyalogatásával próbál segíteni a sérült hímnek, bár a hím eleinte üvöltéseivel távol tartja a bocsot. A hím ezek után befogadja és védelmezi a kicsit és horgászni tanítja (illetve halakkal látja el). Egy szarvast is elejtenek „közösen”. Éjszakánként a bocs rémálmokat lát, amiben az anyját ért szerencsétlenséget, illetve félelmetes vadállatokat lát (például békákat).

A két vadász elhatározza, hogy végez a medvével, amikor a medve által megtámadott, vérző lovaikhoz érnek. A fiatalabb vadász lába megsérül a sziklák között, miközben az egyik lovat próbálja megnyugtatni. Az idősebb vadász elmegy kutyákért. A fiatalabb néhány töltény csúcsát keresztben bemetszi a késével, mert így nagyobb sérülést okoz. Nem sokkal később egy harmadik vadász csatlakozik hozzájuk (Andre Lacombe), akinek Beauceron vérebei vannak.

Az üldözésben a medvék egy sziklás területre menekülnek, ahol a hím néhány kutyát megöl, vagy halálosan megsebesít, a többi pedig nem tud felmászni a meredek sziklákon (a medvebocs is nehezen jut fel, majd elbújik egy barlangban). Az egyik kutya, ami annyira megsérült, hogy meg kell ölni, a fiatal vadász kedvenc Welsh terriere volt. Az idősebb vadász végez vele. A vadászok megtalálják az ijedt bocsot és magukkal viszik a táborukba, ahol egy fához kötözik. A vadászok nem veszik észre, hogy éjszaka a hím grizzly közelről megfigyeli a táborukat.

Másnap a három vadász egy alkalmas helyszínen három kulcsfontosságú megfigyelési pontot foglal el. A fiatal egy magas, kiszögellő sziklára mászik. Előtte megegyeznek abban, hogy megvárják, amíg a medve elhalad előttük. A fiatal vadász elmegy vízért egy közeli sziklához, ahol fentről víz csorog. A hím medve váratlanul feltűnik, és sarokba szorítja a vadászt, aki nem vitte magával a puskáját a víziváshoz. A medve jó néhány félelmetes üvöltést hallat, és éles körmeivel szinte súrolja a vadászt. Valószínűleg elérhetné, ha akarná, akár a fejét is letéphetné vagy a szakadékba taszíthatná. De egyiket sem teszi, a vadász, aki közben az életéért könyörög a medvéhez, életben marad. A medve nyugodtan távozik, nem menekül. A fiatal vadász néhány lövéssel próbálja gyorsabb haladásra bírni, de a medve nem változtat a sebességén. Amikor az idősebb vadász a lövések hangjára odaér, a fiatal azt mondja neki, hogy lelőtte a medvét és az beesett a szakadékba. A medve azonban jól láthatóan nem halt meg, mert még mindig baktat a sziklák között. Amikor az idősebb vadász le akarja lőni, a fiatal lefogja a fegyverét.

A vadászok visszatérnek a táborukhoz, ahol elengedik a fiatal bocsot, majd ellovagolnak. Ahogy a bocs ismét egyedül marad a vadonban, egy puma kezd vadászni rá. Úgy látszik, a bocs hiába menekül, mert a macskaféle gyorsabban fut nála. A bocs egy kidőlt fára mászik, ami benyúlik a folyó fölé. A fa eltörik, a bocs a vízbe esik, és bár felmászik a letört ágra, elsodorja az ár. A puma a parton követi, majd azon a ponton helyezkedik el, ahol a bocsnak el kell haladnia. Amikor a bocs odaér, a puma rátámad a bocsra, a bocs vérezni és üvölteni kezd. A puma hamarosan eltávozik. A háttérben ugyanis feltűnt a hím medve és üvöltve két lábra áll. A bocs örömmel csatlakozik ismét hozzá. Ahogy megérkezik a tél és leesik a hó, a két medve egy barlangba vonul vissza, téli álmot aludni.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

színész szerep magyar hang
Tchéky Karyo Tom Kőszegi Ákos
Jack Wallace Bill Izsóf Vilmos
André Lacombe a kutyás vadász Palóczi Frigyes
Bart medve a hím grizzly
Youk medvebocs a medvebocs

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A medve c. filmet 1988. október 19-én mutatták be Franciaországban.

Curwood könyvének 50 évig nem volt új kiadása, de a film megjelenése kapcsán újból kiadták, a Newmarket Press gondozásában jelent meg. A film történetét nyomon követő képeskönyvet The Bear Storybook címmel a St. Martin's Press kiadó adta ki.[1]

A film DVD-n 2000. március 7-én jelent meg a Sony Pictures Home Entertainment gondozásában.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film a kritikusok körében azonnal sikert aratott. A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 92%-ot adott rá 12 kritikus véleménye alapján.[2]

Néhány kritikus kiemelte az élővilág „felnőtt” megjelenítését, szemben az általában gyerekeknek szánt állatos filmek ábrázolásmódjával.[3]

A Chicago Sun-Times filmkritikusa, Roger Ebert szerint: „Ez nem egy olyan film, amiben a medvék tricikliznek és mókáznak. Ez sokkal inkább »élet a vadonban«, és a medvék ábrázolása a természetes környezetükben valóban lenyűgöző. Lassan rájövünk, hogy személyiségük van.”[4]

Janet Maslin, a The New York Times kritikusa szerint a filmben nem a vadon és a benne élő állatok ábrázolása érdekes, hanem a megszemélyesítés. „A film a medvék álmait és gondolatait jeleníti meg”.[5]

Néhányan megjegyezték, hogy a film közepén látható rövid jelenet miatt, amiben a hím medve egy nősténnyel párosodik, majd magyarázkodniuk kell a szülőknek a gyerekeik előtt.[6]

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnyert díjak:

  • 1988: Nemzeti Filmakadémia díja, Franciaország - Jean-Jacques Annaud
  • 1989: César-díj, „legjobb rendező” - Jean-Jacques Annaud
  • 1990: Genesis-díj, „legjobb külföldi film”
  • 1990: Német művészmozik céhének ezüst díja, „legjobb külföldi film” (Ausländischer Film) - Jean-Jacques Annaud

Jelölések:

A film készítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

James Oliver Curwood: The Grizzly King
(a könyv 1916-os címlapja)

James Oliver Curwood amerikai író könyve, a The Grizzly King 1916-ban jelent meg. Bár a történet részletei saját útjainak tapasztalataiból erednek, amiket Brit-Kolumbiába tett több alkalommal, a felnőtt hím medve és az idegen medvebocs barátsága fantázián alapul. Jim alakja önéletrajzi ihletésű[7] Curwood életrajzírója, Judith A. Eldridge úgy gondolja, hogy a vadász életének megkímélése valós tapasztalaton alapul.

Jean-Jacques Annaud korábbi filmjeinek (Black and White in Color (1976) és az 1981-es Quest for Fire - mindkét film Oscar-díjas) anyagi sikere után Claude Berri producer felajánlotta Annaud-nak, hogy anyagi korlátok nélkül készíthet filmet.[8] Annaud azt gondolta, olyan filmet készít, ami egyszerre szórakoztató, pénzügyileg sikeres, pszichológiai töltésű, és a főszereplője egy állat.[9] Ötletét megbeszélte régi munkatársával, a forgatókönyv-író Gerard Brach-kal, aki pár napon belül elküldte neki a The Grizzly King c. könyv példányát. Annaud egyetértett az ötlettel, hogy a könyvből filmet készítsenek.[10] Bár Brach már 1981 végén elkezdte írni a forgatókönyvet, Annaud időközben más projektbe kezdett, A rózsa neve c. film rendezésébe, ami Umberto Eco azonos című könyve alapján készült.

A forgatás előtt Annaud állatkertekben próbálta megfigyelni az állatok viselkedését. Egy későbbi interjúban, amit az American Humane Association-nek adott, Annaud ezt mondta: „Annyira érdekesnek találtam a tigriseket, hogy már azt gondoltam, hogy »A tigris« lesz a címe a filmnek »A medve« helyett. Ugyanakkor, mivel egy medve gyakran áll a hátsó lábaira, emberszerűbbé válik, amivel a nézők könnyebben azonosulni tudnak.”[11]

A kész forgatókönyvet 1983 elején mutatták meg Berrinek.[12]

Brach és Annaud elhatározták, hogy a történetet a 19. század végére helyezik, mivel így jobban érzékelhető a háborítatlan természet vadsága az emberekre nézve.[13]

A film jellemzői az igen kevés párbeszéd és zenei háttér. Ezen kívül, bár mindkét vadásznak és a medvéknek is van nevük a forgatókönyvben, a filmben a nevek nem hangzanak el. A medvebocs neve Youk, a felnőtt medvéé Kaar. A Tchéky Karyo által játszott karakter neve Tom, Jack Wallace karakterének neve Bill. A nevek különböznek a könyvben előforduló nevektől, ott a medvebocs a Muskwa, a felnőtt medve a Thor nevet viseli.

A Langkofel hegy a Dolomitokban, (Dél-Tirol, Olaszország)

A film felvételei 1987. május 13-án kezdődtek és október végén értek véget. Szinte kizárólag az olasz és osztrák Dolomitokban forgattak. Néhány felvétel egy belga állatkertben készült 1988-ban.[14]

A stáb 200 főből állt. A felvételeken majdnem mindenhol élő állatok jelennek meg (medvék, kutyák, lovak, méhek, szarvasok), kivéve néhány összecsapás jelenetét, ahol animatronikát alkalmaztak.[15]

Egy betanított, 2,7 m magas medve, Bart játszotta a grizzlyt a filmben, és egy fiatal nőstény medvebocs, Douce (magyarul: édes) a bocs szerepét. Néhány helyettes medvebocsot is alkalmaztak. Barttal három tréner foglalkozott (egyikük a tulajdonosa, Doug Seus), a bocsokkal pedig tizenegyen. A kutyáknak három trénere volt, és másik három a lovaknak.[15]

A felvételek készítése közben Bart megsebesítette Annaud-t, amikor közösen fényképezték őket. Az Annaud hátán lévő karmolások két hónapig tartó dréncsöves kezelést igényeltek.[16]

A film készítésében közreműködött az American Humane Association és a World Wildlife Fund.[17]

Forgatási helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmet kizárólag az olasz és osztrák Dolomitokban vették fel.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Franciaországban több mint 9 millióan nézték meg a filmet moziban, a TF1 tévécsatorna 1992-es bemutatóját pedig 16 millióan látták, ami rekord nézőszámnak számít.[18]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. McDowell, Edwin. (September 20, 1989). "Book Notes". The New York Times. Retrieved on December 14, 2010.
  2. "The Bear Movie Reviews, Pictures". Rotten Tomatoes. Retrieved on December 14, 2010.
  3. Bousé (1990), p. 30
  4. Ebert, Roger. (October 27, 1989). "The Bear". rogerebert.com. Retrieved on December 14, 2010.
  5. Maslin, Janet. (October 25, 1989). "The Bear (1988) Review/Film; Two Bears Who Are Just Plain Folks". The New York Times. Retrieved on December 14, 2010.
  6. Denby, p. 70
  7. Eldridge, p. 7
  8. Benabent-Loiseau, p. 7
  9. Nichols, p. 23
  10. Benabent-Loiseau, p. 8
  11. Film & TV Unit Profiles: Jean-Jacques Annaud. American Humane Association. Retrieved on December 14, 2010.
  12. Benabent-Loiseau, pp. 11–12
  13. Thompson, p. 2
  14. Lüdi, p. 72
  15. ^ a b Nichols, p. 26
  16. Schickel, p. 97
  17. Wilson, p. 154
  18. Les Ch'tis n'ont pas eu la peau de L'Ours (2010-11-29)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Benabent-Loiseau, Josée and Jean-Jacques Annaud. The Odyssey of the Bear: The Making of the Film by Jean-Jacques Annaud. New York: Newmarket Press, 1989
  • Bousé, Derek. (Spring 1990). „Review: The Bear”. Film Quarterly, 43(3), pp. 30–34.
  • Bousé, Derek. Wildlife Films. Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 2000. ISBN 081223555X
  • Curwood, James Oliver. The Grizzly King: A Romance of the Wild. New York: Doubleday, Page & Co., 1916
  • Denby, David. (October 30, 1989). „Wild Thing”. New York Magazine, p. 70.
  • Eldridge, Judith A. James Oliver Curwood: God's Country and the Man. Bowling Green, OH: Bowling Green State University Popular Press, 1993. ISBN 0879726040
  • Lüdi, Heidi, Toni Lüdi and Kathinka Schreiber. Movie Worlds: Production Design in Film. Berlin: Edition Axel Menges, 2000. ISBN 3932565134
  • Nichols, Peter M. Children's Movies: A Critic's Guide to the Best Films Available on Video and DVD. New York: Times Books, 2003. ISBN 0805071989
  • Thompson, Ann. (September 1989). „Quest for Fur”. Film Comment, 25(5), pp. 2–4.
  • Schickel, Robert. „The Bear Review and The Bear Facts”. (October 1989). Time, 134(18), p. 97.
  • Wilson, Alexander. The Culture of Nature: North American Landscape from Disney to the Exxon Valdez. Cambridge, MA: Blackwell, 1992

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a The Bear (1988 film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.